Tekíntetes Táblabíró Ur,
Buzgó felszóllitását eresztvén Ns. Abaúj Vármegyének azon Választottsága, melly a’ Kassai magyar játékszin tökélletesbbé tételére van kinevezve, a’ magyar tudós társasághoz az iránt, hogy szomoru, vig és énekes darabokkal annak repertoriumát nevelné: annál nagyobb készséggel jelentette vissza a’ társaság, kis gyüléséből, e’ tárgyban örömmel leendő együtt dolgozását, mivel alaprajzának 6-dik lapja már előre inté a’ nemzeti játékszín pártfogására. Azon reménységgel bocsátja ekképen minden tiszteletbeli, rendes, és levelező taghoz e’ jelentést, hogy játékszineinknek elvalahára tekintetbe emelése végett mindeniket hatalmasan ösztönözendi-fel a’ nemzetisedés terjesztésének vágya; ’s nyelvünk csinosulását éreztető munkájikkal bizonyítani fogják a’ tagok, hogy az alkotók országos áldozatját kiki a’ maga pályáján, emelkedésünkre törekvő lélekkel viszonozza.
Két utat kivána nyitni a’ társaság az említett tárgyban: fordításét, és eredeti dolgozásokét: de most előre egyedül az első körében állapodik-meg, a’ másikra pedig később szóllítja annak alkotójit.
A’ forditásra kész tagok figyelme ez uttal az inkább fenforgó olasz, angol, franczia, német, és spanyol szinjátékokra ébresztetik, ’s azokból főképen azon darabokra, mellyek mint drámai jelesb alakuak, a’ karaktert hiven festők, és játékszini sikerüek leggondosb nyelvű általtételre érdemesek, ’s így mind játékszineink és literaturánk eddigi e’ nemü birtokát kitűnő elmemívekkel bővítik, mind a’ felébredendő magyar lángésznek önkifejtésére serkentésül szolgálhatnak. Minekelőtte pedig ezek, alább, szabad választás végett feljegyeztetnének, elébb a’ megállított szabások következnek.
I. Minden fordítás egyenesen az eredetiből, ’s a’ mivnek irása nemében menjen végbe, e’ másadikra nézve különösen az olasz és franczia darabok körül e’ kivétellel:
1. Az ugy nevezett versi sciolti olasz versnemben irt olasz szomoru játék magyarul ötös jambusban álljon. Ugy
2. Az eredetileg alexanderversben irt franczia szomoru játék magyarul hasonlóképen ötös jambusban adassék; helyesbnek találtatván nyelvünkhez képest is amaz örök egyhanguságának az inkább változtatható, ’s igy a’ helyzetet hívebben festő jámbussal felcserélése.
3. Franczia vigjátékra, melly nem külömben alexanderversben van, forditójától a’ társaság olly szabad
*szabád [Az ékezet törölve.]
mértékű ’s nyelvünkhez illő versnem alkalmaztatását várja, millyent az jónak itélend, ’s igy az eredetinek versneme a’ mondott okból, valamint a’ prózában fordítás kikerülendő.
II. A’ kijegyzettek közt nyelvünkre már forditott is több fordul elé, ’s pedig ollyan, melly becsét emeli jól találtságával nyelvünknek, de azon okfő lévén vezér, hogy egy egy mivnek többen is igyekezhetnek teljes erejét és ingerét nyelvünkébe fejteni, új, más forditás is elfogadtatik, azon észrevétellel mindazáltal, hogy illy versenymunka inkább csak olly nagy alkotásuakra legyen szánva, mellyek a’ drámai lángésznek mintegy koronáji, ’s igy uj fény és bőség jeléül lehenek. Átaljában csakugyan vagy még épen nem forditattak’ magyarra tétele ajánltatik, hogy ezzel számra is a’ magyar játékszini repertorium nyerjen, vagy ollyanokénak újonnan fordítása, mellyek ha megvannak is már, de stylusokon nem kedveskedik izlés, nem vonsz a’ nyelv grammatikai tisztasága.
Énekes játék czimét egyet se találnak a’ tisztelt tagok alább kijelelve. Az illyet francziából, olaszból, vagy németből forditani akaró maga válassza azt mellynek musikája épen leginkább kedveltetik. A’ textus értelme forditásával is, hol a’ két nyelv külömböző mértéke, tulajdona ugy kivánja, szabadabban bánhat, mert itt mértékre, jó hangra egyszersmind kelletvén vigyázni, a’ textushoz szoros ragaszkodás bénnaságot szülne. De az énekek a’ musikai compositióhoz egész hivséggel simuljanak, a’ mennyire csak lehet tiszta mértékben ’s kedves rimváltással tétessenek, válogatott ’s éneklésre könnyü folyamatu szavakkal bájlókká.
A’ forditandó szomoru és vigjátékok czíme, sorban igy vagyon:
I. Olaszból.
Alfieritől: 1. Oreste. 2. Sofonisba. 3. Virginia. 4. Bruto primo.
5. Bruto secundo. Szom. Ját.
Frederico Viascolo, költői nevével Federicitől: 6. La bugia vive puoco.
7. Non contar gli anni alle donne. V. J.
Alb: Notatól: 8. Il filosofo celibe.
II. Angolból.
Shakespeartől: 9. The tempest. 10. Merry wives of Windsor. 11. What you will. 12. Much ado about nothing. 13. Love’s labour’s lost. 14. Merchant of Venice. 15. Comedy of Errors. 16. Macbeth. 17. King John. 18. King Richard II. 19. King Henry IV. Part I. 20. King Henry IV. P. II. 21. King Henry V. 22. King Henry VI. I. King Henry VI. P. II. 24. King Henry VI. P. III. 25. King Richard III. 26. King Henry VIII. 27. Julius Caesar. 28. King Lear. 29. Romeo and Juliet. 30. Hamlet.
Mooretól: 31. The gamester. Sz. J.
Sheridantól: 32. The school for scandal. V. J. 33. The rivals. V. J.
III. Francziából.
P. Corneilleből: 34. Le Cid. Sz. J.
Jean Racineból: 35. Andromaque. Sz. J. 36. Britannicus. Sz. J. 37. Phèdre. Sz. J. 38. Athalie. Sz. J.
Voltairetől: 39. Zaïre. Sz. J. 40. Alzire. Sz. J. 41. Tancrède. Sz. J.
Molièretől: 42. L’école des femmes. V. J. 43. Tartuffe. V. J. 44. L’avare. V. J. 45. Le bourgeois gentilhomme. V. J. 46. Les femmes savantes. V. J. 47. Le malade imaginaire. V. J.
Regnardtól: 48. Le joueur. V. J.
Legrandtól: 49. Le roi de Cocagne.
Collin d’Harlevilletől: 50. Le vieux garçon. V. J.
Delavignetől: 51. L’école des vieillards. V. J.
IV. Németből.
Lessingtől: 52. Minna von Barnhelm. V. J. 53. Emilia Galotti. Sz. J. 54. Nathan der Weise.
Schrődertől: 55. Das Testament. 56. Der Murrkopf. 57. Der Ring. 2.
*2<.>
Th. V. J. 58. Der Fähndrich.
Leisewitztől: 59. Julius von Tarent. Sz. J.
Ifflandtól: 60. Die Jäger. 61. Der Spieler. Érz. Játk.
Gőthetől: 62. Götz von Berlichingen. 63. Iphigenia. 64. Egmont.
Schillertől: 65. Don Carlos. 66. Wallenstein. Sz. J. 67. Maria Stuart. Sz. J. 68. Wilhelm Tell. Sz. J. 69. Turandot.
Kotzebuetól: 70. Das Epigramm ’s más leginkább kedvelt vigjátékai; valamint Müllner és Raupach nevezetesebb darabjai.
Houwaldtól: 71. Das Bild.
V. Spanyolból.
Figyelmessé tétetik itt a’ forditani kivánó Lopez de Vega, Calderon de la Barca, és Moreto y Cavana azon szinjátékaikra, mellyek alkalmaztatva a’ német játékszínen előfordulnak; csakhogy a’ mint említve van, a’ fordítás az eredetiből ’s annak verse és írása nemével folyjon.
Ezen szinjátéki czimsor szaporítatni fog még később azon jelesb darabokéval, mellyek továbbra hagyattak.
A’ fennemlitett irány mellett még azt is örömest eszközleni kivánván a’ társaság, hogy a’ jó forditásu külföldi remekeket olvasni is szerető magyar közönség egész gyüjteményből választhasson: a’ kivánt várakozásnak megfelelendő forditásokat nyomtatásban is szándékozik kötetenkint kiadni, egymástól függetlenül, hogy a’ kinek mellyik tetszik, külön is megszerezhesse. Ezen kötetekhez csatolja még az akármellyik említett nemzet drámai miveltsége kifejlődése, ’s játékszine állapotjának eléadását, igy az iró életét, és forditott munkája kritikai felvilágositását, oda tévén azt a’ hová tartozik, ha a’ fordító egyszersmind ezekkel is becsesíteni akarja dolgozását; a’ mivel azomban nem leszen köteles, hanem ez kinekkinek kényére hagyatik.
Minden elfogadhatandó munkát pedig a’ társaság ajánlani fog Igazgató tanácsának illő jutalom végett, melly annak idejében haladék nélkül kézhez leszen küldve.
Azon utasítás és kérés fejezi-bé végre e’ meghivást, hogy a’ fordító, munkáját tisztán leirva küldje-bé a’ M. Gróf Előlülő Urhoz jó alkalommal, ’s minden tag, ha maga nem venne is részt e’ munkálódásban, ne sajnálja e’ tárgyat ollyan ismerősével közleni, a’ ki ámbár nem tagja eddig a’ társaságnak, de ezen mezőre sikerrel eredhet, mert a’ társaság minden magyar hazafinak kész elfogadni jeles munkáját, a’ kit csak ihlel és sürget a’ szép mivek szelleme.
Budán, Junius 2d. 1831.
Döbrentei Gábor mk.
[Az összehajtott levélkézirat első oldalának alján „Kazinczy Ferencz, rendes tag.” címzés olvasható.]