Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

[Szemere Pálné levele felett, az első oldal tetején vélhetően Kazinczy kézírásával a keltezés:]

Vásárkor küldött pakétunkat reménylem azólta vette kedves Uram Bátyám. Az Uramnak a múlt hólnapban igen sok változásaji lévén sem ő nem írhatott, én is el lévén általa foglalva^* nem írhattam, reám meg is haragudott a könyv fel küldéséjér.

Annyira fel boszonkodott az Uram a Bajza által Döbröntein történt méltatlanságon, hogy a múlt héten Kisfaludi Helmetzi és Bajza ki akartak jönni Palit látogatni, és még iratta velem Bártfaÿnénak hogy néki most minden a mit Túdósnak neveznek ellenére van, gondolom hogy kedves Uram Bátyám is meg kapta már Pestről, a Bajza Figyelmeztetését, és tsúdálom, hogy az Uramnak egy szót sem ír róla, én az egész történetet úgy halotam a kis Szalajitól.

Vigand ki hirdette Conversations Lexiconját és ott egy íróji egyesületről mint dolgozó társakról tészen említést. A’ Pestiek tsudálkoztak hogy őket fel nem szolítoták, utób ki tudták, hogy Vigand Schedelt ajánlotta és Döbröntei ezt mondta róla /der ist uns ein Scribent/ de eztet Pali nem hiszi Döbönteiről tsak pletykának tartja). A Scribent nevezeten felete meg boszonkodtak a Pesti Túdosok és Fenyéri^* a Tudományos Gyűjteményben, tetemes hibákal vádolta a’ hirdetést, hogy még tsak az ívek számát sem jegyzi meg, minden edig Vigandnál ki jött munkákat ephemeri betsűeknek declamál, a’ melyek még tsak stylisticai tekintetben sem ki elégítők, ’s egyszersmind a dolgozó társaknak a szent Lélek bő aldomását kíványa. Erre válaszolt^* Vigand^* s a mint az irásból ki tetszett alkalmasint^* Döbröntei, a Vigand neve alatt. Fenyérit ő is viszont ephemeri Írónak nevezi ki munkájit nemetségel, és gramaticai Schiktzerekel eltölti, egyszersmind irigységet és pártoskodást is emlegettek. Erre írta azután Bajza Figyelmeztetését. Szalaji azt mongya hogy néki nints oka^* mert gyűlőlje Döbrönteit, mert betsűlje vannak okai. Palinak három helyről is meg küldötték Pestről a Bajza figyelmeztetését, azt vélvén hogy néki örömet tesznek vele ő pedig azt mondta reá, /látom hogy nem ösmernek én tsak úgy tarthatom Döbrönteit igen rosz írónak, ha Bajza sem jó, és még többen mások.

Szegény B: Pronayné Raday Ersi is tsak ugyan 19^dik Martiusba ki múlt ez arnyék világból négy hólnapos viselős vólt, a férje most itt van, igen szomorú, érzi nagy veszteségét.^*

Szirmajiné^* meg áldatott alapotban van, és most igen friss, Juliusban fog feküdni, és alkalmasint itt Pétzelen, a mi hazunkat veszik ki, mivel Gatályba^* menni igen hosszas út vólna.

Ollyan álapotal, Pesten is bajos nyáron által lenni. Palit a Napája^* 26^d Aprillisra meg citáltata, és így már kéntelen vele perleni. Pali nem fogja az obeunikeket ki adni, meg fogadta az Uram Bátyám tanátsát, és a Döbröntei ellen valót dolgozta beszélgetésekben a maga tulajdon szavaival, fel is küldötte vásárkor Guzmitsnak, és arra kéreti Uram Bátyámat hogy tugya meg kéz alatt mit ítél róla Guzmits, ez tsak most jutott eszembe én ezt a levelet a Legatustól akartam küldeni, de mivel ez által igen sokára kapja kedves Uram Bátyám, és Pali majd nyughatatlan lesz azért is postára tészem, meg engegyen kedves Uram Bátyám, hogy vastag papírosra írtam.

Ezzel a Grófnét tisztelvén maradtam kedves Uram Bátyámnak

[Alatta más kéz – vélhetően Szemere Pál – írásával:]

Tisztelem alázatosan, édes Uram Bátyám!

Péczel, Aprilisben, Mostohásodásom^* napján, 1830.