HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Kornis Istvánnak
Széphalom, 1825. február 19.
Tisztelt kedves barátom,

Csak 48 órája még hogy Eperjesről, re tandem aliquando feliciter quidem, non tamen felicissime terminata, megérkeztem; annyit írhatok, hogy nagy része a’ pénznek, sőt a’ legnagyobb része, kész; de két testvérem részéről (Juliána, Dercsényiné, és Miklós) még nem tudok semmit; ezek eránt József Öcsém fog talán tudósítani, ki magam távol lévén ’s eggy egész holnapig, őket sürgette. Légy, kérlek alázatosan, mind várakozással, mind reménységben, ’s fogadd-el szíves háladatos köszönetemet mostan is bizonyított megbecsülhetetlen jótétedért. Nem tudván nem lesz e valami csorbája a’ pénznek – sok nem lehet – arra kérlek alázatosan, hogy ha mi lesz, engedd azt kevés időre elhaladni. Nem élünk vissza jóságoddal, de hat testvér ’s távollakó testvér köztt lévén a’ dolog, én a’ ki olly sokáig valék távol, nem írhatok részekről bizonyost.
Feleségem is egész köszönettel veszi a’ mit velünk ’s szánakozást érdemlő, sógorom által 15 eszt. olta kínzott gyermekeimmel tészesz, ’s tisztel hív tisztelettel. Ajánlom magamat becses régi barátságodba ’s maradok
Édes barátom
Széphalom Febr. 19d. 1825.
hív tisztelő szolgád.
Kazinczy Ferencz.