Tekintetes Fő Táblabíró Ur!
kiváltképpen tiszteltt kedves Urambátyám!
Szerentséttlen vagyok! de azon, bár mi tsekélly lelki erő, melly mind eddig gondolkozássom, érzéssem és tselekedetteimnek, sőtt életem módjának és characteremnek rúgoja vala, még hála legyen az egeknek el nem hagyot – A világ, vagy is az emberek nagyobb száma, az rendkívül való eseteket vagy meg nem fogja, vagy más felül fel nem teszi; és mindent azon szem pontból ítél, melly az ő gondolkozássának horizonnya. De nem a világ előtt, hanem a Birák előtt kivánom büntettlenségemet meg mutogatni, nem tsak a tárgyra, de a tselekedettre való nézve is; mert ugyszolván maga az esett nekem nem tulajdonittathatik, amint ezt ki fogom bizonyithatni; De szerentséttlen vagyok; mert a magános életnek kellemeit, az tiszta emberiség köteleségeknek tellyesítéssében mind férj és attya, keresvén szerentsémet, bóldogságomat; minekutánna egy ártattlan martalyra leskeledő ragadozó vad által, ezen szent és kellemetes bilintsek széllyel szagadtattak, Házam ditsősége, betse, és Koronája ki tanultt mesterkedések által a leg alatsonnyabb aszszonyok száma közzé alatsonyittatot, és taszittatot; Én pedig, nevem, házi dolgaim és esetteim a nem
*a <világ> nem
érzékeny, nem szánakodó, de vágyódó és vakmerően ítélő világ’ néző szinére
*ítélő néző szinére [Beszúrás a sor felett.]
ki tétettünk; ez az igazi szerentséttlenség, melly minden érzékeny szivet szomoruságal tőlt meg; a böltset a világ romlotságának olly nagyra lett menésse felől meg rettenti Engem is ki nem vagyok bölts hanem érzékeny meg zavart, meg kábittot, de el nem nyomott.
Ezeket tsak azért irom le, mert jól tudom hogy Urambátyámnak nagy lelkével, tsekélly lelkességem attyafiságot tartani mindenkor igyekezet, és igy mind érzésseim, mind személlyemet illető essetem érzésseket gerjeszt; mellyek mind essetemet mind hellyheztetéssemet, azon szempontbol nézzetik Urambátyámmal amellyből szükséges és a mellyből tsak lehet igazán látni.
Egyebbaránt, erántam való kegyes gondoskodássát Urambátyámnak szives köszönetel veszem, ’s ha szükség lészen Bajkor Ur segítségével élni, arra ötet meg fogom ujonnan kérni és keresni; Valamintis
*keresni; <Egyebbaránt> Valamintis
alázatossan essedezem, hogy fontolora vévén melly veszedelmes legyen azoknak, akik minden szavát, és tselekedetit az embernek lessik, sött azoknak is gondolkozássát ki kémlelni kiványák, akiknek polgári sorsom kezekbe lehet, ezen levelet senkinek mutattni, vagy felőle tsak szót is szollani kegyes Urambáttyám ne méltoztasson. Ki is egyebb aránt tapasztaltt betses fávoriban ajánlott álando tisztelettel maradok
Drága kedves Urambatyámnak
Karász 22dik Jun. 1823.
alázatos szolgája
ifjabb Soós János [mk.]
[A boríték címzése a levélíró kezétől:]
Spectabili Perillustri ac Generoso Domino Francisco Kazintzÿ de eadem, complurium I.Comitatuum Tabulæ Judiciariae Assessori Primario Administrationis Domino et fratri singulariter colendissimo.
Széphalom.