Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Hosszas farsangi csapongásaim után csak e’ napokban tértem haza, ’s ez az oka hogy honlelt nagy becsű levelére elébb válaszolnom nem lehetett. Méltóztassék elfogadni szíves hálámat rólam való baráti megemlékezéséért, úgy tekintem azt, mint erántam viseltető másolhatatlan szeretetének csalhatatlan jelenségét. Az Aurórának a’ Magyar Kurírban megjelent Recensióját Uram Bátyámtól olvastam, véletlenűl akadott kezembe BGyarmathon léttemkor, a’ Hébéét csak azt olvastam, melly a’ TudGyüjteményben jelenék-meg. Valóban örvendhetünk, hogy nyelvünk, ’s Literaturánk ennyire halad, ’s az érdeklett két folyóírást sok tekintetben lehet úgy néznünk, mint ízlésbeli csínosodásunknak legbiztosabb időmérőjit. Uram Bátyám az én csekély dalomat érdeme felett dicsérte-meg, de mindég szép lélekre mutat, ha Barátunk érdemét nagyító-üvegen által szemléljük, ’s szemléltetni kívánjuk. Igaznak egy háláló Levelet írék még a’ múlt évben hogy Hébéjében erántam annyi figyelmet bizonyíta, de mind ez ideig Tőle választ nem nyerheték. Ez hihetőleg egy következése lészen az Uram Bátyám által érintett meghasonlásnak. Én nem győzök eléggé csodálkozni, hogy a’ XIX.dik században csak szó is lehet közöttünk vallásbeli versengésekről, de fájdalom a’ tapasztalás bizonyítja, hogy Íróink azt nem elfojtani, hanem még inkább éleszteni igyekszenek Hazánk vesztére, ’s időnk’ gyalázatjára. Én e’ mételytől mindég ment voltam, ’s ohajtok ezentúl is ment maradni. Teslér’ barátságát szívesen veendem; de kevésbé ismervén őt, mintsem hogy hozzá közelítenem lehessen, az első lépést tőle várom.

Most Schedellel leggyakrabban szoktam levelet váltani; egy lángérzésű ifju, kitől legtöbbet várok. A’ mi Megyénkben is újabb kedvellőji támadtak Literaturánknak. Az egyik Sebestyén László Gróf Forgách Aloyz’ Uradalmi Fő Tisztje, ki Popenak ’s Delillenak némelly darabjait fordítá metricus versekben, egy tiszta lelkü ember ’s nagy merészségű neológ. A’ másik Baloghy László az Ország’ Gyűléseiről elhíresedett Baloghy Lajos’ fija, ki a’ Margit’ szigete czím^* alatt egy Drámát készűl kiadni. A’ harmadik Kacskovics Károly Becsületbeli Al Ügyvéd, ki több lyrai darabjai mellett egy Drámát is készíte, melly megvizsgálás végett kezemnél vagyon, a’ nélkűl hogy elolvasására mindezideig magamnak időt szakaszthattam volna. Az első Helvetzian, a’ második Ágostai vallást követ, a’ harmadik rokon hitű velem. Illő még említenem Kubínyi Ágoston Barátomat, ’s Tiszti társomat, ki ha tollal nem is de értékével, mellyet a’ szerencsétől nagy mértékben nyert, bizonyosan elő fogja segíteni Literatúránkat, ez testvére a’ híres Pest Vgyei VNotarius Kubínyi Ferencznek, ki minthogy maga egyes egyedűl mert felszóllalni a’ Haza mellett általunk Pest Vgyei fekete hattyúnak¹ neveztetett el, midőn az Ipjánál Gyürky Al-Ispánunknál velünk együtt mulatott volna. – Maradok állandó tisztelettel