Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

A’ legelső Dilizsánszon küldöm ezeket:

1^o) Doll Antal hozzám küldött Tsomóját, mellyben, az idezárt Doll Úr Jegyzésében lévő könyvek vagynak.^*

2^o) Ehez tettem még én részemről ezeket:

a) Egy Morális Kis Katekhismust, mellyel én kedveskedem az idősbb Kisaszszonykának. Ez is Velinre van, ’s bekötve. Azt írta azolta a’ Testvérem Pápáról, hogy Nevébe egy illyen Exemplummal kedveskednék Kedves Barátomnak. Legyen tehát a’ Trattner Úr által küldött az, én pedig ezzel magam akarok kedvet nyerni.

b) Ugyan tsak a’ Kisaszszonyka számára küldök egy Német és egy Magyar Grammatikát, reménylvén, hogy talám az Olvasókönyvekben talál ollyanokra mellyekben gyönyörködék, vagy talám egyiknek vagy másiknak a’ Nyelvtanúlás közben hasznát veheti.

3^o) A’ Tsomóban, a’ felyűl lévő kötetlen könyvben van fektetve: Gróf Török Képe.

4^to Bertuch Képeskönyvéből, a’ mennyit megkaphattam. A’ többit is ígérte Bauer Úr, hogy megküldi.

Zehetmeyernél nem kapám meg a’ Magyar Könyveket: mert a’ Posonyi Könyváros Landes minden Magyar Könyveit megvette ennek akkor mindjárt. Ezek a’ bold. Decsy Sámuel Könyvei voltak. Írtam Landesnek erántok; de azt felelte, hogy ő azokat a’ Lese-Kabinétja számára vette meg, ’s nem adja el. E’ szerént sem Amalia-val, sem a’ Védelmeztetett Magyar Nyelv nevű Könyvetskével nem szolgálhatok.

Oeuvres completes^* de Laur Sterne van itt, Schaumburgnál két kiadásban.

a) In 8^o Paris 1803 avec 16 Gravures VI Tom. 15 for. Conventios Pénzben.

b) In 16^to Ez is hat darabotska, de igen apró betűjű, minden képek nélkűl^* 5 f. Conven[tios].^*

Jobbnak tartom előre tsak megírni az árrokat, és azt is, hogy ezeket így akármikor megvehetem itt.

Sajnálom, hogy ezzel a’ küldéssel ennyire elmaradtam; de tíz napig nyomtam az ágyat egy húzomban. A’^* Januáriusi nedves lágy idő miatt sokat szenvedtem, kiváltképpen pedig dolgaimban nagy hátramaradást^* látok, mellyeket itt senkire se bizhatok.

A’ Moralis Katekhismus Recensiojára ’s az arra való Feleletre nézve illőnek sőt szükségesnek tartom a’ következőket, ha tsak rövideden is, a’ mennyire az időm szűk volta engedi, közleni^* Nagy érdemű Barátommal.

Azt írja Debreczenből egy igen Érdemes [Férj]fiú^* ide, nem nekem, hanem egy jó barátjának „No volt Örömünnepe a’ Pipatzéhnek. De koránt sem a’ Ref. Jubileuma. Nagyobb volt ennél, mert még a’ Pipaszálát is illuminálták, mikor a’ Pápai Professor Moralis Katéja Recensiója ide megérkezvén ez eránt első Pipagyűlés tartatott. Egyik ezt mondá No másodszor van most eltemetve Márton élvén. (Először talám akkor volt eltemetve, mikor a’ Moralját megrostálta Szováthi Pred. Budai Fer. Úr) Földvári a’ Recensió bérekesztésével nem tudott bételni „mert már az excellens, az ugyan megadta neki.” Tiszt. Varga Prof. Publice megvallotta ott, hogy ő is írt egyet, de az övé elveszett, külömben: „ezzel is megelégszem, ’s ezt tette utánna. – Boldog Isten! Mennyire szükségek volna pedig ezeknek az Ó Testamentomi ’Sidóknak, egy okos Moralra, a’ melly az Akaratnak Jóságát annyira sürgeti!!”^*

A’ Feleletre nézve nevezetesek ezek:

Pestről írták nékem még Decemberben:

Soha se úszsza meg a’ Felelet a’ Censurát; mert a’ Pap készakartva^* általküldötte azt a’ Budai Censornak:^* holott ha itt Pr. Halitzkyhoz ment volna, semmi kétségem sints benne, hogy legkissebbé sem akadt volna fel benne. De a’ Pap a’ Felelőnek éppen nem barátja, a’ maga szájából tudom: ’s jobb szeretné, hogy soha sem írna semmit is, mint azt, hogy ír. Be jó kézben van a’ Tud. Gyüjtemény!!!^*

Trattner Úr ezeket írja mikor a’ Censornak az Admitti non posse-val bélyegzett hoszszú remárkjait felküldé. „Nagyon^* sajnálom, hogy a’ Felelet a’ Tud. Gyüjteménybe bé nem mehet imé küldöm a’ Manuscriptumot. A’ Censor viszsza vetette. Kérem az Urat tselekedje meg, hogy ott a’ Censurán engedjék meg ’s át, úgy én beléteszem.”^*

Én tehát általadtam itt az Udv. Fő Censurának, a’ melly azt minden változtatás nélkűl admittolta: minek utánna maga a’ Felelő kihúzta abból azt, a’ mi Folnesitset érdeklette.^*

Leküldém kinyomtattatva a’ Feleletet, (minthogy Trattner Úr azt írá, hogy ha tsak meg nem petsételtetem az Udv. Cens. Hofstellén, nem nyomtathatja ki)! de azt is írá egyszersmind Trattner Úr arra, midőn tudtára adtam, hogy a’ Censura Admittálta a’ Feleletet^* „Én újra egyességre léptem T. Fejér Urral, ’s mivel már a’ kötés szerént semmit se tehetek magamtól, nem hiszem, hogy felvegyék a’ Feleletet, annyival inkább, hogy már egy jobb Recensio is jött hozzánk ’s azt a’ legelső Tsomóba felveszszük. Költséges is nekem egy Matériáról annyit nyomtattatni a’ Tudományos Gyüjteménybe.”^* Ezen felelete Trattner Úrnak arra vett, hogy én a’ Feleletet tulajdon költségemen kinyomtattattam ’s készen leküldve tsak arra kértem, hogy köttesse belé a’ Tsomóba és tegye bé a’ Laistromba a’ Felelet ott létét. Erre most az Első Kötet (1818) megküldésével ezt feleli: „Sajnálom, hogy az Úr kívánságát nem telyesíthetém: de a’ Censorok nem akarták, hogy belé vagy mellé köttessem a’ Tsomónak. Én mindazáltal magamtól, belé raktam külön, úgy hogy mégis minden megkapja.”

Én, minden támasztható kérdésnek és kétségeskedésnek eltávoztatására, Trattner Úrhoz a’ kinyomtatott Feleletekkel együtt, még az Udv. Censura Officium által subscribált Imprimatoros Manuscriptumot is leküldöttem; de annak semmi foganatja sem volt.

Azt írám Trattner Úrnak ezen utolsó levelére:

Sajnálom, és sajnálni kell minden jó lelkű Hazafinak, hogy a’ Felelet, noha ez a’ végre, az idevaló Udv. Fő Censura által is megengedődött, a’ Tudományos Gyüjteménybe fel nem vétetett. Mert ez nem tsak intolerantismus; de, összevetvén ezt a’ Tud. Gyüjt. a’ Haza elött tett Declaratiójával, nyilvánságos igasságtalanság is. Ez azon Institutumnak soha betsületére nem válik.

Némelly panaszló levelekből, mellyek ide a’ M. Kurir Irójához jöttek, ’s tanátskérdés gyanánt velem is közöltettek úgy látom, hogy már másoknak Irásai így Jegyzései is vettettek meg oda le; de én az effélébe soha magamat nem avatom.^*

A’ Moralis Katekhismusnak mostani Januariusi Tsomóban lévő Recensióját, a’ Pesti Luther. Pap Molnár Úrtól valónak tartják sokan, azért mert ő is írt egyet: de éppen tegnap mondja nekem Gr. Cancellarius Teleky Sámuel Úr hogy azt Ertsey Professor írta Debreczenben. Honnan tudja nem tudom.

Még az ágyomban is gondom volt arra, hogy a’ Magyar Újságban a’ Kátekhismus^* folytatása elmenjen, nem tudván még akkor, ha valyon el küldötte^* é Trattner Úr, az általadottat. – Ugyan elmentek é azok már?^*

Igen kedvesen vettem Jan. 9dikén költ betses levelét: noha nagyon elkésve. Talám a’ roszsz utak miatt. – Szívesen kérem én is méltóztassék pártját fogni Kedves Testvérem személyében az Igazságnak, mellyet elnyomni olly sok Irígy és szánakozást érdemlő lélek igyekszik.

Legbuzgóbb tisztelettel vagyok

Nagy Érdemű Barátom

Bétsben d. 5 Febr. 818.