Tisztelendő Professor ur, bizodalmas jó uram!
Visszajövőben Tordán mulattomban nem vala szerencsém látni az urat, Andrásfalván pedig az akkori nagy áradások és sarak által fosztattam meg azon szerencsémtől. Sajnálottam azt is, ezt is; de én az urat felejteni nem fogom, nem azt a szép órát, melyet az ur társaságában töltöttem. Kérem az urat, adja által szives idvezletemet Tiszt. Barabás urnak, s Tek. Gedő József urnak. Nem az én vétkem, hogy azt a lelkes urat, ki nyelvünk felől helyesebben itél, mint iróinknak egész egyik fele, szivemre nem szorithatám. Eltévesztém az útat Harasztoson. Ha ismét meglátom Erdélyt, ki lesz pótolva, a mit elmulattam. – Én úgy hiszem, hogy az ur ismerte a Spalding iskolájában nevelt Sipost. Ő nincs többé. Könnyebbülést érzek fájdalmamban, hogy őtet az urnak emlithetem.
Maradok szives tisztelettel az urnak Professor urnak
alázatos szolgája
Kazinczy Ferencz.