Nem vala még olly örömmel teljes napom mint a mellyen drága Tekintetes Úr’ szíves barátsággal írt levelével boldogítattam.
Oh miért nincsenek az örömnek elegendő szavai, hogy érzéseimet, s szíves hálámat kitudnám annak a nagy léleknek elejébe önteni, a ki engemet, hozzá csak parányit, barátnéjának fogadott. Meg van már az én jutalmam, mosolyogva szenvedek minden méltatlan vádat a pórnéptől, az ő tetszésöket megnyerni soha nem volt kívánságom. – Döbrentei igen sajnálja hozzám írt levelében, hogy nem tehette meg a Tekintetes Úrnál tiszteletét; Septemberben, hogy nálunk szerencsém volt hozzájok, úgy volt a feltétel, hogy együtt fog ő báró Wesselényivel Széphalomra utazni, de kétség kivül valami ellenkező elválasztotta őket egymástól. Azon szíves intések, melyeket nekem adni méltóztatott szentek lesznek előttem s bizonyára reménylem is foganatát; az alkalmatossági darabokból már kifáradtam, mivel hogy verselni kezdettem, mindig azt írtam; még akkor magamnak érző s teremtő lelkem nem volt, nem is olvastam semmit mást Horváth Ádám’ Holmi-enél. Igenis, Döbrentei barátom küldött nekem könyveket: Tiedgét, Salist, Ossiant, Klopstock’ ódáit, Mathissont; kedves bátyámtól Berzsenyitől kaptam Goëthét; még nem valék szerencsés látni, törekedni fogok hogy olvashassam. Tatay s Horváth Elek barátaim vagynak hozzám legközelebb, Berzsenyi is csak egy jónapi járó földnyire lakik hozzám, ezek olly jó szivü barátok hogy a jobb könyvekről gondolkodnak számomra. Én itt ismét
Hazámhoz írt verseimet bátorkodom közleni; Döbrentei ebben változtatást kíván s örömmel teszem kívánságát, mert még erre is reá illik halhatatlan Pásztori’ mondása mellyet nekem írni méltóztatott. Édes Atyámnak
*[R. Kocsis Rózsa jegyzete: „A levélmásolatban »Anyámnak« szerepel. Lehetetlen, mert édesanyja 1811-ben meghalt.” (370.)]
mély tiszteletét alázatosan jelentem, a Méltóságos grófnénak kezeit csókolom, drága Tekintetes Úrnak barátságába, melly felől eléggé megvagyok győződve, magamat tovább is ajánlom; egész erővel fogok törekedni a tökéletesség felé hogy a nagy lelkektől a barátné nevet ne csak elnyerhessem hanem megis tudjam érdemleni.