Különös bízodalmu Drága Nagy jó Uram,
nagy érdemű barátom,
*[Szövegforrásunk Benda Kálmán másolata, a szövegben található bizonytalan olvasatok és törlések egyaránt származhatnak az eredeti levélből vagy a másolatból.]
Már Ujhelyben érzeni kezdém a’ nedves idő reám hatását ’s visszajöttem a’ szabolcsi út helyett. Ugy hittem, ma bemehetek consistoriumot tartani, de ágyban kell maradnom nehány nap, hogy a’ fenyegető veszedelmet elkerűlhessem, mert ime ma is esik az eső. – Azonban a vajáni út el nem haladhat; azért <is> bátorkodom az Urat alázatosan kérni, méltóztassék egész esztendő[n] által erántam bizonyított sok rendbeli <barátságait barácságait> barátságait azzal tetézni, hogy ma tartson ismét consistoriumot, ide zárt levelemet olvastassa-fel, és készítesse-el a’ creditívát. Délben bekűldök értte, megpecsétlem, ’s estvéig bizonyosan bekűldöm. Igy Követeinknek öt egész napjok marad az útra.
Én örvendek, hogy az Ur eránt ha csak ennyi tisztelet és barátság jelét is adhatom. De ha talán maga az Úr is rosszúl volna, méltóztassék a’ praesídiumot Gyulay és Fodor volt curátor uraknak engedni. Igy elkerülünk minden subsumptiót.
Én úgy hiszem, hogy végre közelítünk azon ponthoz, a’ mellyen az egyenetlenségeknek vége szakad, és e’ miatt örvendek még azon kevés kedvetlenségeknek is a’ mellyek bennünket e’ szép czélhoz vezetnek. Ecclésiánk háládatlan volna, ha az Urnak igen sok és igen nagy érdemeit meg nem vallaná, meg nem köszönné. Szebb gyűléseket mint a’ januariusiak én soha nem óhajtok, ’s már az, hogy az elhevesedett fellobbanásoktól a’ fiscális jelenléte bennünket ijeszthet, igen nagy lépés a’ jó fele. – Az a’ feddés a’ mi most várja <Ú> Tisztelendő Kecskeméti urat, másik igen nagy jó. Ha elébb történtek volna ezek, úgy most túl volnánk a’ bajon. Képzelem én hogy lesznek a’ kik lépésemet most kárhoztatják: de kevés idő mulva javallani fogják azt, ’s ha osztán elérünk a’ kívánt pontra, örömest térek vissza csendességembe. Addig viselem szívesen és társ nélkül.
A’ co[llo]quia eránt is méltóztassék a’ dolgot elvégeztetni, és vasárnap proponálni ha szűkség. Nem hiszem, hogy eggy hétig fel kelhessek. Ezt sietve írom és ágyban.
Ajánlom magamat tapasztalt sok rendbeli barátságaiba ’s maradok a’ legszívesebb tisztelettel
Széphalom, 2. Februarii 1815
alázatos szolgája
Kazinczy Ferencz.
[Címzés a borítékon, amely feltehetően e levélhez tartozik:]
Tekintetes
Csabai Dókus Sámuel
Urnak, Tek. Zemplény Vármegye
Táblabírájának etc.
Újhely