Édes Asszonyám!
Asszonyám a’ Péchy Imre bátyámnál való 700 ft adósságomat, mellyet fogságom kölcségei név alatt a’ Kamara által reám vetett 1000 ftnál többől álló terhem miatt csináltam, lefizetni méltóztatott interessével együtt; és ezt nem az én kérésemre cselekedte Asszonyám, hanem tulajdonképen anyai kegyességében, a’ nélkül hogy azt valaha kértem volna. A’ legszívesebb köszönettel köszönöm Asszonyámnak anyai kegyességét, mind a’ magam nevében mind a’ gyermekeimében. Az Isten tudja, hogy én távol vagyok annak óhajtásától, hogy Asszonyám magát a’ maga jövedelmeitől megfossza ’s reám vesztegesse; hogy távol vagyok attól is hogy testvéreimnek károkkal engem boldogítson. De minekutána az én terhem világos, arra kérem Asszonyámat alázattal, méltóztassék olly lábra tenni, hogy valaha kezdhessek valamit. Nem álmodoztam én soha osztály felől ’s annyival inkább nem most. De adjon nekem Asszonyám itt annyit, mint Jesztrebnek fele, hogy marhát tarthassak, melly nélkül nem megy a’ gazdaság. Én Jesztrebre lakni nem mehetek, sem ott marhát magam nélkűl nem tarthatok, azt megmutatta két esztendei próba, sem onnan szalmát ’s szénát ide nem hozhatok. Méltóztassék Asszonyám öszve vetni sorsomat az öcsémével, ha egy forma e az ? Meg vagyok terhelve cseléddel ’s nem lehetek külömben. Kiki tudja mibe kerűl ez és mit könnyít az erő. Hasztalan minden iparkodásom, ’s szerencsétlenségemet még gyermekeim is fogják érzeni, tudni fogják honnan ered. Ez nékem minden vigasztalásom.
Ha pedig ez nem volna tetszése Asszonyámnak, azt kérem ennek helyébe, hogy méltóztassék Regmeczet már most nekem adni Arendába. Ez engem is felsegéll ’s én megmutatom mint egynehány más punctumban már, hogy igaz e az ellenem tett vád, hogy nekem azért nincs, mert nem igyekszem. Én az Árendát szorosan fogom mindég fizetni; abban fogyatkozás nem lesz.
’S még egy kérést: Méltóztasson Asszonyám velem tudatni, mennyibe kerűlt a’ ház építése. Ne vegye Asszonyám tiszteletlen bizalmatlanságnak ezt a’ kérést. Tudom én, hogy Asszonyám eránt én köszönettel tartozom, valahol önn szíve mozdultából bánhat ’s bánhatott. De ennyi csapás megtaníthat, hogy magamra ’s gyermekeimre légyek szükséges vigyázattal.
Hogy Asszonyám az én esztendei 200 ftomat 500-ra emelni méltóztatott, alázattal köszönöm. Ezekre nézve azt kérném alázattal, mindég szüret tájban juttatni kezemhez, mert nem csak a’ szüreti kölcség van akkor rajtam, hanem 3000 f capitálisnak interesét is akkor kell letennem. A’ rétet hasonlóképpen alázattal köszönöm. Azt olly sok iszap és olly magosan bélepte ’s annyi kő, hogy rettenetesség nézni. Lehetetlen, hogy azt Asszonyám látta volna, ’s bizonyosan nem tudja millyen. A’ vett kaputrokot eggy Rhédey Lajos forma növésű emberre reá adtam még azon is bugyog.
Sophie alázattal csókolja kezeit. Ha az atyját eltemeti, velem és 2 gyermekeimmel teszi tiszteletét Asszonyámnál – – –