Édes barátom!
Ezt a’ választ gyászos leveledre ugy készítettem, hogy ha méltónak tartod, familiád Archivumába bé teheted: mert én részemről gyászos leveledet az enyémbe bétettem. Az illy dolgoknak idővel nagy becse lessz, ha most nincs is; mert nagy hibánk, hogy nem gondolunk azzal a’ mi előttünk forog. – Akár teszed, akár nem, hidd el, hogy a’ szegény Urat mind az anyám, mind én magam felette kesergem, és igen sajnálom hogy szabadulásom olta nem láthatám. Köszönöm a’ szállásadást a’ szekérnek, ’s barátságodba ajánlva maradok
Regmecz 29 Novbr. 1801.
tisztelőd, barátod
K. F.