HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Vay Józsefnek
Tokaj, 1790. november 3.

IMPROMPTÜ
VAYRA

a’ Hab-tsilapitóra
Benn az Ország házban 1790.

Igy tsendesednek-el tajtékos habjai
A’ régi fészkekből ki-fordultt Tengereknek
Erezvén nyugtató intésit Isteneknek,
Mint itt a’ zaj, mikor fel kél – VAY.

–––

Méltóságos Ur!
Voltaire kevéssel halála előtt a’ Parisi játszó szinbe jelent meg. Alzirt játszodták. A Nép a’ siketitésig tapsolt örömében, hogy Voltairt jelen láthatja. Eggy franczia poéta pedig ezt a’ kis Impromptüt nyujtá kezébe:

Ainsi chez les Incas dans leurs jours Fortunés
Les Enfans de Soleil, dont nous suivons l’Exemple,
Aux transports les plus doux étoient abandonnés
Lorsque de ses rayons il éclairoit leur Temple.

s Voltaire a’ sirásig illetődött meg.
Egy Dietális Sessioban vóltam. Nagy vólt a’ zaj. Nem reménylettem hamar el-tsendesedést. Fel-költ valaki, kettőt szólott ’s – tsendesség lett. Imé: az Impromptü rá, melylyet belém az öröm öntött. – Maradok hiv tisztelettel
A Méltóságos Urnak
a’ Bacchus Tokaji hegyén
Novembr. 3-d. 1790.
alázatos szolgája
Kazinczy sk.