Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Én a’ múlt kedden Martzius’ elsőjén, kijöttem Palival Pestről, ’s holnap ismét bémegyünk, hogy valamint Februar 28d. az első hétiűlésben jelen valánk, megjelenhessünk ott a’ Martzius 7d. tartandó másodikban is. – Ezen első űlésünkben, a’ két Előlűlőt odaszámlál- ván, tizenketten valánk jelen; Fáy elmaradt; miért, nem tudom, mert azolta vele nem voltam. Az Előlűlő Szerencsi Plebánus Kassai József Urnak levelét olvastatá fel, ki azért esedezett eggy másfél ívnyi hosszaságú igen sűrű sorokkal írt levelében, hogy IX. Kötetből álló Lexicona az Academia’ költségén nyomtattassék ki, maga pedig vétessék fel Academistának. Ezen utolsóbb kérése mellé három exclamationis signumot vete. – A’ felvétel egészen elhallgattatott; a’ másikra megírják neki, hogy az Academia maga akar adni eggy Lexicont, ’s így a’ kérést nem teljesítheti; de ha a’ IX. fólio-Kötetet hasz- nálat végett felküldené, azt neki kedvesen vennék.

Előmutattatott a’ Kis János által magyarrá tett Polyklét’ Útazásának két Kötete is. Helmeczynek akarák adni, hogy adja véleményét, érdemli e a’ munka hogy kijőjön az Academia’ költségén. Helmeczy nem vállalta fel a’ megkínálást. Így Petrovics fogja adni. Úgy veszem észre, hogy eggy darabig, – míg a’ szükséges munkák meg érkeznek – kevés dolog lesz az űlésekben.

A’ Casínóban azt beszélék hogy Gróf D[essewffy]. káromkodások közt olvasta, még Pesten, a’ Kritikai Pellengér’ Toldalékját. Azt megjövendőltem. Én az utolsó űlés olta nem láttam D-t. Ellenben Gróf Festetics János ezt a’ Toldalékot fenn szóval olvasta fel, a’ mint mondják, a’ Casinóban, ’s ott mind az Olvasó mind a’ Hallgatók ezt kiáltozák: „Merito caeditur D[essewffy]. – –; minek avatkozott a’ gyalázatos perbe?”

Vörösmartinál voltam. Nem csak nem bánja, sőt most is javalja hogy a’ németűl Író megkorbácsoltatott. Mondottam a’ mit szükségesnek láttam, de abba hagyám. – Szörnyű dolog midőn Költőnek nincs szíve, és hogy itt eggyike a’ másikát tüzelgeti. –

Palival bejöttem 5dikben ’s 7dikben a’ második űlésben is jelen valánk, mintegy tizennégyen. Egy Schams nevű valaki négy Kötet német nyelven írt munkáját: Beschreibung der kön. Stadt Ofen etc veres maroquínba kötve ’s gazdagon megaranyozva, aranyos met- széssel ajándékba küldé az Academiának, német nyelven írt levél mellett. – Az űlés meghagyta Döbr[entei]nek, hogy azt írva köszönje meg. – Azután felolvastatott a’ Január és Február holnapokban Budán és Pesten kijött munkák és íráskák laistroma, ’s a’ nevezetesb munkák véleményadás végett két két tagnak kiosztattak. Nékem a’ Horátz’ Ódájához írt Jegyzések (Lassú nevű Irótól), Palinak a’ Mailáth Grammaticája, ’s mind kettőnknek a’ Szalay Bimbóji. Döbr[en- tei]. nyugalomban olvasta fel a’ Kritikai Lapok’ czímjét a’ Laistromban. Nem emlékezem, hogy arról ki fogja adni vélekedését.

Ezen kiosztás után azok eránt tanácskozánk, hogy az Országban levő Typographiákból kik szedjék be három holnaponként a’ megjelent munkák’ Catalogusát, ’s az űlés későn ment széllyel.

Én eggy Antikritika formát írtam a’ Sz[ent]. Hajdan Gyöngyei czikkelyére a’ Kritikai Lapokban, ’s a’ mint azt megírtam itt, elvittem a’ Pali’ szállására, ’s csak akkor adtam be, midőn azt Pali megolvasta. Kért hogy eggy betűt se változtassak rajta. Eggy szót sem szólék magam felől, hanem justificáltam azt 1) hogy épószt prózában^* is lehet fordítani; – 2. P[yrker]– mellett költem fel, ’s példáúl a’ nagy Friedrichet állítottam elő, ki nem németűl írt, noha német nép Királya, hogy többekhez szólhasson, és mivel inkább akara az elkészűlt nyelven írni. Szelíden és minden vadság nélkül érezteti magát a’ neheztelés, ’s Pali a’ könnyű tónust ’s a’ nyugalmas megvetést szerette benne.

E’ napokban tele vala a’ város hogy a’ Nádorné Stafétát kapa a’ Nádortól Bécsből hogy a’ Lengyelek teljesen meg vannak verve. Tegnap pedig, 9dikben, Generális Illyéstől Lembergből jött levél a’ Ferdinand (Comandírozó) Herczeg Adjutánsához Generalis Defourhoz, hogy az Oroszok tenkre vannak téve. Ezt már három levél is beszéli. – Megválik mellyik hír lesz az igaz.

Septemvir Péchy Úrnál kimentém Uram Öcsémet.

Gróf Károlyi György ma éjjel jött Bécsből. Károlyba indúlt, de nem megyen. Még e’ holnap végén Bécsben akar lenni.

Bártfay hat napja hogy német gyomrot kapott, ’s nem alhatik. Már tegnap Orvoshoz folyamodtak. Úgy hiszem, nem lesz következése. – A’ mi Palink egésséges és víg kedvvel van. Hétfőn ismét megjelenűnk a’ Gyűlésben, itt leszünk József napig melly Bártfaynénak és a’ Schedel anyjának neve napja; hétfőn osztán ismét az űlésben, ’s kedden ki Péczelre. – Ajánlom magamat igen nagy becsű atyafiságos barátságába.^*