Pest, 1827. február 15.
Múlt éjjel bál volt Teleki László feleségénél, az első, amelyen az idei farsangkor részt vettem, még igencsak másnapos vagyok, de nem tudom megtenni, hogy ne írjak Önnek. Örülni fog, ha ezt hallja: Phygie olyan szép volt, mint egy istennő. – Az utasítást, amit utolsó levelében a hellén hölgy csókolnivaló szájára vonatkozóan adott, jóllehet szívesen elfogadom, de a váltót nem fogom prezentálni, hisz azt tiltakozással utasíthatná vissza.
Hogy életrajzi adalékaimnak örül, kedvemre való, s az is, hogy a Magyar versekkel elégedett.
Toldival fogok beszélni Magyar mondáim és meséim fordításának lehetséges kiadójáról. Ha a mű ki lesz nyomtatva, a szerzői példányokból csak kettőt kérek, egyet leányomnak és egyet az Ön Iphigeniájának.
Magyar verseimnek második kötete Húsvétig elkészül; már rég meglenne, ha nem lettem volna beteg, és nem vártam volna Hammernek Az Oszmán birodalom története című munkájára, amely márciusig kell, hogy megjelenjen. Legközelebb részletesen írok Önnek erről a második kötetről.
Igen sokat jelent számomra, hogy Sallustiushoz írott glosszáit el akarja küldeni, attól félek azonban, hogy képességeimet messze túlbecsüli, ha azt hiszi, hogy ítéletem hasznos lehet Önnek.