HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Mailáth János – Kazinczy Ferencnek
Nagyugróc, 1819. december 7.
Nagyugróc, 1819. december 7.

November 12-én kelt levelét tegnap kaptam meg Kolozsvárról. Nagyanyám (illetve feleségemé) halála miatt az erdélyi komissziót el kell, hogy hagyjam, hogy a hagyaték rendezésének szenteljem magam. Ez a feladat bizonyára egész télen át itt tart majd engem.
Az Ön szonettje nagyon megörvendeztetett, szép, poétikus elgondolás. Az első tercina azonban a nyelv szépsége tekintetében elmarad a többitől. Úgy tűnik (bocsássa meg nekem ezt a megjegyzést), hogy néhány szó nem a tartalmi jelentése miatt jelenik meg a költeményben, hanem, hogy a verssor ki legyen töltve. Kár volna, ha ezt a kis változtatást elmulasztaná ezzel a különben tetszetős szonettel kapcsolatban.
A német nyelvvel szemben igazságtalannak tűnik Ön előttem, önmagában véve tényleg kemény és nehézkes, de a sokféle utánzás, különösen a görögöké, egy ritka hajlékonyságot adott neki. Kijelentésem alátámasztására, s hogy magamat a magyar versek hivatott fordítójaként bizonyítsam, íme, az Ön szonettjének fordítása.

Leicht schwebt mein Lebensnachen seine Bahn
Durch Wirbel fort, durch steile Klippen hin,
Ob Wogen dräun, ob Stürme ihn umziehn,
Er scherzt im Wetter das ihn oft umfahn.

Die Gattin kömt, die Zarten Kleinen nahn,
Der Süssen Küsse weicht der Stirne Glühn,
Am Mast verschlungen Mirth und Harfe blühn,
Das Segel*
<Am> Segel [A „Das” a törölt szó fölé írva.]
tönet gleich dem ziehnden Schwan.

In trübes Dunkel hüllt mein Pfad sich wi[e]der;
Ein schöner Stern blikt liebend auf mich nider,
Auf seinen Stralen naht ein heilger Glaube.

Hinan, hinan, ich bebe keinem Dräuen!
Kronionlässt dem Unglük nicht zum Raube
Den Liebenden, den Künstler, und den Treuen.

Írja meg, kérem a véleményét erről az átültetésről. Szeretném azt bevenni magyar antológiámba, ha megengedi.
Csatolok Önnek egy levelet [Savoyai] Jenő herceg eredeti aláírásával, ha gyűjteményében már meglenne az ő írása, akkor küldje vissza nekem ezt a levelet.
Sisak kapitány úgy hiszem, Itáliában van; üdvözölje őt általam, kezdjen hozzá, amit nekem megígért, Carolina Pichler Agatocles-ének magyarra fordításához. Már említettem Önnek, hogy el fogja kezdeni ezt a munkát, aminek Ön igen megörült.
Farkas Sándor nálam járt Kolozsvárott, igen rokonszenves nekem, annál jobban sajnálom, hogy olyan nagy beteg.
Az Ön levele, amelyet egy Ön számára oly jelentős időpontban írt, egy számomra hasonlóképp fontos napon érkezett meg; ugyanis tegnap kaptam meg a hírt, hogy Ágnes húgom Mednyánszky Alajos báró bejelentett menyasszonya lett. Mint író, bizonyára ismert az Ön számára több lapból, de Hormayr történeti zsebkönyvéből bizonyosan. Boldog szívvel írom meg róla, hogy a barátom, hogy jó, kedves és nemes ember, akivel a testvérem bizonyára boldog lesz. Meggyőződve arról, hogy osztja örömömet
Barátja,
Gróf Mailáth János