Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Holnap indúlok vissza Almosdra, ’s ezen levelet Édes Uram Bátyámhoz a’ Semjényi Postán adom-be. Hónapokig tartott vándorlásaimbol Almosdon, mig osztályunk tartani fog; megpihenek.

Útaimban fejem annyira kitisztúlt, hogy a’ ki másként Sentimental Journalt fogtam volna írni, most vídám csenddel lépek Uram Bátyám felé, ’s készűlök tudományos tárgyakrol szollani. Szabónak az Erd[élyi]. Museumban levő philosophi dissertatiójára jegyzeteket írtam Lasztóczon; azok több írásaimmal együtt Palinál maradának, emlékezetemböl irom belölök a’ következőket.

Ezen dissertatio, melly tulajdon képen itt csak Hodégósz más dissertatiókra, minekutána a’ Materiárol ’s formárol kezdett beszélleni, historiai tensiót veszen magának, ’s a’ Materiának Okárol való külömböző értelmeket fejtegeti. Azon külömböző Principiumok tehát, mellyek itt felhozatnak (dualismus, Idealismus, Materialismus, pantheismus, monadologia), egyenesen Cosmologiai principiumok fognának lenni. Első észrevételem itt az, – mert a’ Cosmologiai, és psychologiai metaphysicum principiumok öszve látszanak zavarva lenni. A’ Matériának okárol van szó, még is a’ dualismus alatt a’ lélek és test egyesűlése, az assistentia divina, a’ harmonia praestabilita stbb. hozatnak-fel. Azonban erröl még igen sokat lehetne mondani mellette, és ellene, ’s ha ezen első észrevétel hibásnak látszatik előadásában, megvallom, hogy az ellenkezőnek más móddal kellett volna beszéllenem. Megyek arra a’ mit tulajdonképen mondani akarok. – A’ Dualismus, így tartja a’ dissertatio, azon principium, melly materiát és formáló erőt veszen-fel ’s^* mivel a’ dualistának a’ Matéria, nem egyéb tunya Atomoszoknál, e’ szerént a’ dualismus és atomismus egyre megyen-ki. Ki lett légyen az első atomista? nem tudjuk, hogy a’ Görögök közt Leucipp és Demokrit voltanak elsők az nyilván vagyon, de ha ők az Atomószok mellé vettek-e fel más erőt azt ismét nem tudjuk, mert az értelmek itt nagyon ellenkezők, és így az Atomisticum Principiumokat Epikuron kell kezdenünk. Epikur’ atomószai először nem tunyák, mert azok Lukretius’ tanításaként szüntelen a’ Nagy Inánéban lefelé szállonganak, ’s öszveütközéseikböl leszen a’ teremtés; de ezen teremtés nem valamelly munkálódó erőtöl producáltatik, hanem temere, incassum, frustra, melly szavakkal Lucretius élni szokott. Látni való, hogy Epikur’ Kosmologiai Principiumában dualismus nincsen. Hogy Gassendi és Le Sage Atomista – dualisták voltak azt könnyű megengedni ’s megmagyarázni, de ha csak ezeket^* mondjuk dualistáknak, úgy micsoda rendbe fog a’ Theista Anaxagorás, az Anima Mundi-t hívő Pythágorás, az Idealista Pláto, az Empirista Aristoteles ’s az újabbak közt is sokan tétetni? Mert ezek mindnyájan megkülömböztetik a’ Matériát ’s a’ formáló erőt, már azt akar külön gondolják egymástol, mint Anaxagorás ’s a’ mi újabb philosophjaink’ nagy része ’s a’ theologusok, akár egyesítve azzal, mint a’ Ioniai Secta, az^* Olasz Iskola, a’ Stoa, stbb.

A’ Dualismusbol származik, úgy mondja a’ diss[ertatio]., egyfelől az Idealismus más felöl a’ Materialismus. Az Idealismus tulajdonképen Ontologiai principium, mert az Idealista Des Cartes és Leibnitz egyik sem Ideákbol származtatja a’ maga világát, hanem az első Atomoszokbol (particulae physicae), a’ másik mónászokbol (particulae mathematicae), ’s ha az Idealismust cosmologiai értelemben vesszük, úgy Berkeley és Schelling találnak ugyan classist magoknak, de az Elisi Sectátol fogva, Pythágorászon, Plátón, Des Cartesen, Leibnitzon keresztül Kántig igen sok philosophiai systemákat ismét nem classificálhatunk. Ismét, ha a’ Materialismus csak az a’ mit a diss[ertatio]. mond, hogy Locke Materialista, mert a’ Lélek is ő nála matéria, úgy ismét Locke, ’s ő előtte Epikur, ’s a’ Paterek közt Tertullianus ’s a’ vele egy korúak találtak nevet magoknak, de Pristley ki a’ Lélekröl semmit tudni nem akar, kinek csupán csak a’ durva materia, a’ test existál, hogy fogja nevezni a’ maga tudományát, mellyet eddig a’ psychologus materialismusnak nevezvén, a’ Spiritualismusnak tett ellenébe? Így marad név nélkül a’ Helvetius’ tudománya is a’ Systême de la Natureban; holott mind a’ kettőnek tudománya wesentlich külömböz az Epikur, Tertullian, ’s Locke tudományátol.

Én a’ Sz[abó]. dissertatióját, csak historiai szempontbol néztem, ’s azt kívántam volna, hogy a’ philosophia’ historiájábol vett tárgyak historiai renddel ’s egyenességgel, nem pedig csak valamelly iskolai systema szerént adassanak-elő. Így jút eszembe, hogy a’ Pantheismus’ artikeljében csupán csak a’ Spinosismusrol van szó, holott az Elisi Sectán kívül a’ Spinosismushoz egy Pantheisticum Systema sem hasonlit, ’s az Orphicum Systemán kezdvén, a’ Joniai Secta, az Olasz Iskola, a’ Stoa, Helvetius stbb. mindnyájan külömböző principiumokat tanítanak.

A’ Philosophia’ historiájának íróji az Iskolai czímek szerént szokták a’ philosophok értelmeiket előadni, ’s megválasztják a’ Cosmologiai, psychologiai, theologiai stbb, tárgyakat egymástol, ’s ezen megválasztást óhajtottam volna itt is, mert így az ember a’ sűrűségböl ki hatolni nem tud, ’s^* meg vallom azt is, hogy nem értem, mit akarnak épen itt és épen így a’ gravitations-système, és a’ dynamis. Egyszóval több historiai tudományt kívánnék, és rendet.

Elég rend nélkül azonban, magam is, irám ezeket, mivel egyedül, mint jelentém emlékezetemböl kelle írnom. Pázmánnak Kalauzzát Almosdra vittem magammal, ’s nézni fogom mi jegyezni valókat foglal magában. Lasztóczon a’ dactylikusokat elfeledém leírni, íme most:

Magamrol még most semmit sem írhatok, de ha osztályúnk megleszen talán fogok róla gondolkozni, mint lesz az élet’ hátralévő részét legjobb eltölteni. Városon vagy Falún, gazdagon vagy szegényűl, mind-egy csak függetlenek legyünk, a’ szabadság legszentebb, legkívánatosbb dolog; de bár melly szabad legyen a’ test, ha lelkünk nem az, úgy semmit sem nyertünk, ’s a’ lélek úgy szabad, ha gondok nem terhelik.

A’ Meltoságos Grófné kezeit csókolom.