Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Kedves barátim! Rész szerént Debreczenből való távollétetek az innepek alatt, rész szerént pedig a’ Napam testvérének, Gróf Rogendorff Kajetánnak, házamnál történt halála ’s az azt megelőzött betegeskedése okozták, hogy kedves leveletekre olly rég olta hallgaték. Kifejtődvén ezen bajaimból, köszönni jövök barátságtoknak újabb jelét ’s felelek.

A’ közlött dal: Elúnva a’ lármát, sohajtok etc véghetetlenűl szép. Edes Uram Öcsém! Gyönyörködve fogja hallgatni a’ haza ezt a’ kedves zengést. Maradjon e’ mellett, ’s nagy ok nélkűl ne csapjon más ágára a’ poezisnek. Tudom én, hogy sokan versnek sem veszik a’ mi nem homeoeoteleütonokkal végződik. Tudom azt, eleget tapasztalom. De kövessünk erőszakot ezeken a’ tanúlatlan füleken, ’s tanítsuk-meg őket annak szépségét érzeni, mint Klopstock tanította a’ Németeket, kik nem idegenkedtek ettől inkább 1760 körűl, mint a’ miéink most Debreczenben és Debreczen táján. Ismeri e Uram Öcsém Klopstocknak ódájit a’ legutolsó kiadás szerént? (Leipzig, bey Gőschen.) Az ő énekei ezen metrumokra vannak írva. (Die Lieder, nicht die Oden.) Higyje-el Uram Öcsém, hogy az efféle darabjait gyönyörűséggel fogom mindég olvasni, és nekem kedvesebb dolgot alig tehet, mintha édes melancholiájinak illyetén ömledezéseit velem olvastatja. Epurált ízlés van rajtok, és bájoló édesség. – De minthogy ennyi érdem van rajtok, bátor vagyok kimondani, mi bántja az én fülemet is, és mi fogja mindeneknek füleiket bántani, valakik nem Erdélyiek. Az itt következő szollások^* hibás szóllások:

Szenvedel. SzenveD non DIK, ergo szenveDSZ

Nem szenvedel te semmi lármát

Csendes helyedben(N) meg. quia quies in loco, non motus in locum.

A meg nem eshetik el a’ verbumától. Illyek ezek is:

Öledbe hajthatom fejem le. az az öledbe hajthatom-le.^*

Öledbe lepjen a’ halál meg lepjen-meg^* a’ halal.

Sugárzik arra le – az az sugárzik-le^* arra.

Révai és Szabó Dávid között nagy harcz folyt ez eránt. Haszontalan mondta Szabó, hogy úgy szóllanak Erdélyben, haszontalan hordott-elő példákat a’ Régiekből; nem használt. Ezt a’ Provincialismust meg nem szenvedi a’ kényesebb ízlésre szoktatott fül.

Ezen kivűl még eggy kimutatni valót lelek benne. – A’ dal édeskéssé (süsslicht) lett a’ sok édes előhordása által. 6szor fordúl elő a’ szó, holott maga a’ dal is mindenütt azt érezteti. Megúntatja magát a’ sok édes, csendes. etc.

Én nem vagyok eggy értelemben Révaival hogy a’ pluralis numerusu subjectum a’ tőle függő substantivumot is mindég ugyan azon numerusba kívánja, sőt még a’ suffixumot is ugyan azon abba, következésképen nem tartom ezt hibás szóllásnak a’ Francziák’ Napoleonja e’ helyett a’ mint ők kívánják: Napoleonjok. etc etc. De a’ Vitézeknek Véres laurussaikat, a’ királyoknak trónusaikat, kincseiket mondanám prósában. Excusálhatja e a’ metrum’ megszorítása vagy nem, – megvallom, nem merném igen bátran állítani sem eggyikét sem másikát. De épen ezért úgy fognám elejét venni a’ történhető gáncsnak, hogy ezt a’ 4. sort egészen újra dolgoznám. – – Irígylem azt az időt, édes Uram Öcsém, azoknak, a’ kik érni fogják a’ napot,

A’ kezdet igen sokat ígér. Vétek volna egész erővel előre nem törekedni.

Uram Öcsém olvassa e a’ Bécsi Annalen der Literatur nevű holnapos írást? Az nagyon míveli a’ Critikát.

Két három holnap múlva eggy Somogy Vgyében lakó új Poéta verseit fogjuk nyomtatásban látni – Berzsenyi Dániel Úrét. Elcsudálkozik Uram Öcsém, melly hang, melly lélek zeng verseiben. Akármit mondjon Debreczen csakugyan előre halad a’ M[agyar]. Literatúra, még pedig – nem a’ Debreczen fijai által, mert Berzsenyinek az Apostola Luther.

Nagyon köszönöm Uram Öcsémnek a’ régi Magyar könyvek felől írt tudósítását. Nem lehetne e nékem megkapnom azon Debreczenhez illő törvénynek párját, hogy a’ B[iblio]thecából Magyar könyv ne adattassék-ki az Ifjaknak, és hogy ott szemmel tartják azt, a’ ki M[agyar]. új könyveket olvas? Fogadom, hogy nem élek vissza az Uram Öcsém barátságával ’s bajt általa Uram Öcsémnek nem csinálok. – Nagyon kérem Uram Öcsémet is Kállai Urat is, görögül tanúlni meg ne szűnjenek. Magok sem tudják most, hol fogják hasznát venni. Dr Szentgyörgyi Ur mint van? az Asszony mit szűlt? Nem érte e magokat ’s a’ két kis szép és jó gyermeket valami kedvetlenség? –