Az Úr levele és levelkéje hosszas választ kíván ugyan: de feleletem rövid lessz, mert indúlok Váradra. Megjelenvén a’ Debreczeni examenen, szóval fogom megvinni a’ választ. Addig végye az Úr a’ legszívesbb köszönetemet a’ Daykám’ versei eránt tett kérés’ teljesítéséért.
Az Aestheticai Jegyzések közzűl egynehánynak hasznát veszem a’ könyv’ hátúlján az Úrnak
szavaival és
személyében:
*
szavaival és személyében: Kazinczy végül is nem hivatkozott Csokonaira 1813-as Dayka-kiadása jegyzeteiben, noha felhasználta a tőle kapott anyagot, pl. A vak szerelem javításánál (erre Mezei Márta mutatott rá lektori véleményében).
de nékem leginkább a’ csorbák’ kifenésére vagyon szükségem. Azon igyekezzen az Úr addig, míg látásához szerencsém lessz. Kivált gyönyörű dalaiban ne szenvedjen-meg semmi mocskot, semmi fület-bántó rossz hangzást.
*Az itt megfogalmazódó elvi nézeteltérésre nézve ld. a Kapcsolattörténetnél.
*
– Abelárd
*
Abelárd: ld. az 1802. november 27-i levél vonatkozó sorainak
* jegyzetét.
alig ha
tilalmat nem kap; és így azon nem aggódom annyira. Noha azt is ráspoly alá kell fogni. – Ki szenvedné-meg p: o: az első lapon ezt:
Hol mentségét a’ szív etc.
az az
szabad voltát. – ?
*Dayka Gábor Helois Abelardhoz a klastromból című versének első kidolgozásából a 3. sort („Hol mentségét a szív törvény alá veti”) idézi Kazinczy, kifogásolva Dayka értelmezését, amelyet jegyzetként fűzött a „mentség” szóhoz: „mentség Libertas”.
Félek, hogy az Úr a’ diftongusok
*
diftongus: kettőshangzó. A Dayka-recenzió vonatkozó része így hangzik: „De à propos, Abauj! Ki merészli a’ Magyar szót Diphthongussal ejteni? Még a’ diphthongusos Nemzeteknél sem olvad öszve a’ két szóból kerűltt két vocalis, minémű itt az a és az u, szóban Aba-új-vár-megye. – Ez ismét a’ Muta cum liquidához megy; sőt vakmerőbb hiba! – Nem jobb volna é hát így tenni: Hernád’ zőld partjait, vagy halmait? Ez Abaújt is ki jelentené; Kassát is praecise; és a’ több, azt az egész paraditsomot, mellyet a’ Hernád’ folyója öntöz.”
eránt sanyarúan ítél. – Sőt Aba-
újnak nem mondja azt senki. A’ második
a az
ú előtt elsuhan; és azt azon vidékeken a’ durva paraszt ajak is
Ab’
újnak, és soha nem
Abaújnak, mondja. – Themistoclesen
*
Themistocles: saját Metastasio-fordítására céloz, amelyet ekkoriban véglegesített, s Ürményi Józsefnek ajánlva akart kiadni (vö. KazLev. III. 28-30. l.).
dolgozván jut eszembe, hogy eggy Olasz megdorgált, hogy a’ magyar szólláshoz szokott ajak a’
k-t igen keményen ejtette. E’ nevet nem így kell syllabizálni és kimondani:
The - misz - tok - les ; (Főldi éppen Tem.-nek mondta ’s írta volna; mint a’ Cháront Káron-nak,)
hanem The - mi - szto - cles. Még pedig úgy, hogy a szto rövid legyen, nem hosszú. –
Sulzernek Lexiconát
*
Sulzernek Lexiconát: A könyv ma is megtalálható a DebrK.-ban, N.465. jelzet alatt, a III. kötet 257. lapján Csokonai autográf névbejegyzésével (Csokonay; vö. CsÖM. I. 181. l.). Minderről ld. Pap Károly és Kardos Albert közleményeit (Pap-Kardos, 1912, 553-554. l.; Kardos, 1931).
ajándékban küldöm az Úrnak. Reá nagy szükségét gyanítom. Kedves könyve volt Verseginek;
*Verseghy Ferenc 1795 előtt fordításrészleteket is közölt Sulzer művéből (A’ Szép Mesterségekről, A’ Muzsikáról, A’ Szép Mesterségeknek rövid története, Magyar Museum II. 165–187., 202–216., 321–326. l., illetve Verseghy, 1791; vö. erről Császár, 1903, 48. l.).
és méltán. Csak hogy az Aesthezist inkább a’ nagy példányokból kell meríteni, mint didacticus kőnyvekből. – Batteuxmet
*
Batteux: ld. az 1803. február-márciusi levél vonatkozó sorának
* jegyzetét.
Szabó Lászlónak
*Szentjóbi Szabó László a börtöniratok tanúsága szerint nem október 10-én, hanem október 6-án halt meg (vö. Gálos, 1955, 117. l.).
adtam (a’ ki Kufsteinban Octob. 10dikén 1795 holt-meg, sub N
o 9o).
*
sub No 9o: a kilences számú cellában.
– Az én Dégeni Anacreonomat
*
Dégeni Anacreon: ld. az 1803. február-márciusi levél vonatkozó sorának
* jegyzetét.
Főldinétől kérje az Ur, Eschenburgom
*Eschenburg költészeti kézikönyve és nyolckötetes szöveggyűjteménye a korban és Csokonai számára is alapvető fontosságú volt.
pedig, ha eggy Szirmay Kisasszonynál
*
Szirmay Kisasszony: a Szirmayakkal anyai nagyanyja révén rokoni kapcsolatban volt Kazinczy.
nincs, Nagy Gábor kedves barátunknál van. – Gleimomat
*
Gleim: ld. az 1803. február-márciusi levél vonatkozó sorának
* jegyzetét.
Aszód
*
Aszód: az utalás értelmét nem tudtuk tisztázni.
bírja használatlanúl.
Úgy hiszem, hogy nem lessz kedvetlen az Úr előtt, hogy a’ Sulzer’ homloklevelére két sort írtam.
*Kazinczy bejegyzése a következő: „Kazinczy Ferentz, a’ Kufsteini Várban, 1799. No 2. Tokaj felé, ablakkal.” (vö. Fogságom naplója, KazMűv. I. 494. l.)
Az a’ könyvnek becsét nevelheti. – A’ 3dik tómus végében vasrozsdával írtam ezt
Chodowiecky – 342.
*
Chodowiecky – 342.: A megnevezett helyen pontosan ez áll: „Chodovjeczky 342”. Alá Csokonai a következőket írta: „A’ Chodowieczky nevet Chodovjeczky-nek kell olvasni. Bizonyságát lássd a’ 342. old.”
Kufsteinban és egyéb helyein szenvedésünknek nem bírván tintával és tollal. –
Valóban a’ Lakos dala
*Itt feltehetőleg „egy Jones nyomán fordított költeményről van szó” – vélekedik Staud Géza (Staud, 1931, 58. l.), nem tudván pontosan azonosítani Lakos művét. Kazinczy Szentgyörgyi Józsefhez írott levelében a következőképpen vélekedett a versről és annak – egy-két barátját kivéve – debreceni fogadtatásáról: „Debrecenben azt nevetni fogják, mert nem éppen tiszta minden selypítéstől. ’S ezek a’ fertelmes hentesek’, szappanosok’ ’s sulyomkofák’ nyelvén beszéllő puritanusok nem is gyanítják, hogy nekik minden selypítéstől ment verseik ’s prózájok nem ér-fel ezzel a’ selypítéssel.” (KazLev. III. 28. l.)
igen szép. Annak is kellene a’ ráspoly. ’S azt én néki magának is megírtam.
Anacreonnak nem Sandrátból
*Az ő egyik illusztrációjáról van szó (CsEml. 471. l.).
kell ki venni a’ képét. Imhol eggy valóban szép fej.
*
Imhol egy valóban szép fej: Nem tudjuk pontosan, milyen Anakreónt ábrázoló könyvet küldött Kazinczy Csokonainak, az 1807-ben a sárospataki kollégiumnak ajándékozott több mint ezer metszet között nem volt olyan, amely azonos lehetne az itt említettel (vö. Harsányi, 1909; Gulyás, 1932, 272–278. l.), s nem azonosítható az 1809-ben eladott 1511 metszet egyikével sem a fennmaradt lista alapján (OSzK. Oct. Lat. 2.; vö. mindennek hátteréről: Sinkó, 1983, 269–276. l.). Kazinczy Nagy Gábornak írott, fentebb idézett leveléből csak az derül ki, hogy egy bizonyos Rosttól származó rézmetszetekről (cuprum) van szó. Kazinczy egy másik leveléből azt tudjuk még meg, hogy ez a Rost lipcsei képkereskedő és antiquárius volt (KazLev. III. 336. és 507. l.).
Ezt a’ könyvet minden láthatja, a’ ki kőnyves képpel bánni tud. A’ Kufsteini Várban eggy Katona Tiszt belé cseppentette a’ levesét. Az illyennek nem kőnyv való a’ kezébe, hanem kapa.
Éljen az Ur szerencsésen, és engemet higyjen szívesen tisztelő barátjának