Hol jártok, óh Fél-Istenek! óh nemes
Árnyékok itten?
*Jav. ebből: ?itt
Ki ’s mi hozott ugyan
E’ Hortobágy’ pusztáji mellé,
E’ magyar Arcadiába, kérlek?
Ti új világot hoztok az én setét
Honnyomba, ’s új fényt. Érezem isteni
Íhlésteket; ’s lantot ragadván
Hódolok elleneállhatatlan
Súgáritoknak. – Volt az Arany Világ,
Mellybenn az Égnek Sorsosi a’ szelíd
Emberhez is bészálltak; ’s így lett
A’ Filemon’ kalyibája Templom. –
Ti halhatatlan Lelkek! az érdemet
Megsokszorozván drága Hazátokon,
Buzgányra termett markotokba
Pindusi tollat egyengetétek;
*Kettőspontból jav.
’S most már az ázur Menny’ palotájiban,
A’ menköveknek hámorain felyűl,
Megistenített ajjakokkal
Vészitek a’ diadalmi nektárt:
Mégis magános nyugtai köztt ihol
Egy elfelejtett kis danolót, magyart,
Meglátogattok.
*Vesszőből jav.
Mint köszönjem
Isteni táborotok’ malasztját?..
Kúlcsárom!
*Ő volt megbízva a katalógus Csokonaihoz való eljuttatásával.
itt vagy? – Tán
*A T t-ből jav.
Te valál dicső
Félisteninknek jó Kalaúzza? Szólj,
Hogy hű barátságod’ fogadjam;
’S Isteneinkre tömént bocsássak.
––––––––––––
Ne nékem intézd a’ köszönést, Magyar!
Ne nékem intézz tárogatót, tömént:
A’
Czenki*
Czenk: utalás Nagycenkre, Széchényi lakóhelyére.
oltárokra tartsad
Innepi tárogatód’, töményed’.
Tudod hogy ott áll temploma a’ szelíd
Múzsáknak; ott van pitvarok a’ fejér
Jótételeknek;
*Kettőspontból jav.
ott adott helyt
Calliopédnak ama’ Nagyember,
Ki Nemzetünknek Lantosit és feles
Írójit
*
feles / Író: vélhetőleg utalás az eposzköltészetre.
a’ köz fényre kiálltatá.
Gőzburkok űlték szent neveknek
Csillagit a’ buta Léthe’ partján.
SZÉCHÉNŸ’ csendes Virtusa bétöré
Az ólom éjnek százszeres ajtajit,
És Nemzetünk’ kertébe rakta
A’ siket Élizium’ babérit.
Most látogatják régi Tudóssaink,
Vagy elfogadják, hív Unokáikat:
Hozzád is elkísértem őket –
A’ kegyes Életadó’ szavára.
––––––––––
Óh, gyáva lantom’ húrja, miért rebegsz?
Óh, hogy nem onthatsz olly teli hangokat,
A’ millyekenn az égi Sférák
Hármoniáznak az isten-áldó
Mindennek öblén?! – Méoni trombiták,
*
Méoni trombiták: utalás az eposzokra (Homérosz születési helye a hagyomány szerint Maioniában volt).
Lezbószi Lantok
*
Lezbószi Lantok: utalás a lírai költészetre (Szapphó Leszbosz szigetén élt). A trombita-lant kettőssége és a „durva hérosok” elítélése Csokonai életművének fontos motívumai (ld. még
A Békekötésre című vers első változatát,
* mely az 1797. december 24-i levélben
* maradt fönn; a konkordanciákra nézve ld. ennek jegyzeteit).
dörgik az emberek’
Meggyilkolójit, ’s homlokoknak
Vérpiatzára babért kötöznek.
Egy, tartományok’ ostora, milliom
Élőket öl meg; ’s ímhol az ő neve
Hérós: Ugyan Néked mit adjunk,
Óh TE, Ki ennyi Halottat ismét
Életre hoztál? Óh TE, ki annyi sok
Élőknek édes Gyámola, Dísze vagy? –
Nagy Gróf! az Élők, Holttak, együtt
Zengedezik kezeid’ csudáját.
Ní!
*Vesszőből jav.
a’ Jövendők’, ní! az Utóvilág’
Képespiattzát látom az Éj alól
Felnyílni, ’s a’ SZÉCHÉNŸ Névvel
Hallom az Aeonokat susogni.
Gyémánt Kopáttsal,
1 „Kopátsnak hívják a’ Tiszamenti Magyarok, a’ bányász-csákányt, a’ fagy- és verem-vágot. Ez a’ szó mind a’ természettel, mind a’ nyelvvel, vagy is, mind a’ kettőnek Tónusával megeggyez. Innen: Kopátsolni.”
lát’d, ahol a’ komoly
Történeteknek termetes Angyalát;
Ím, ím Neved’ roppant betűkkel
Vágja be a’
Krapak’*
Krapak: a Kárpátok (így nevezték a kor lexikonjaiban, vö. Köpeczi, 1985a, 359. l.).
oldalába.