HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Csokonai Vitéz Mihálynak
Alsóregmec, 1792. augusztus 6. előtt

 
Megjegyzett Szók és Szólások.

1. a’ Levélben.

egyik, pro eggyik. ez úgy vélem figyelmetlenségből esett.*
ésett em.
fénnye, pro fényje, vel fénye. – A’ gyökér fény. Hozzá jővén a’ j suffixum, quod possessionem denotat,*
suffixum, quod possessionem denotat: (lat.) toldalék, ami a birtokot jelöli.
lessz fényje. Ezt, ámbár így is jól mondódik, az Euphonia fénye-vé csinálja.
ditsősség, pro dicsőség. Ez szenvedhetetlen hiba. Látjuk, hogy illy substantívumokat a’ Magyar mindég az adjectivumok mellé ragasztott ság-gal vagy ség-gel csinál. Mint kegyes-ség, bolond-ság, vak-ság etc. – – Ugy de itt a’ gyökér nem dicsős, – hanem dicső, és igy nem dicsős-ség, hanem dicső-ség. – – –
 Illyen a’ Béke-ség is, mellyet most sokan felette rosszúl Békességnek írnak. Nézzük meg a’ régi Kiadásokat, ’s látni fogjuk hogy mindenütt Békeség,*
Bekeség em.
és nem Békesség, az.
fáradtság, malè. Irni kell vagy fáradtt-ságnak, vagy fárad-ságnak. ac si foret fáradás.
nehesztelhet. Error calami. Nehéz, ergo neheztelni. non nehesztelni. Mihálly male; bene Mihály.*
Mihálly male; bene Mihály. Utólag betoldva a sorba, előtte: <NB.>.
hallhatatlan Poeta. Poeta immortalis. Koránt sem! Ha így íródik inaudibilis Poetat teszen mert hallok audio, morior pedig halok.
 
2. a Versekben.

Nyomdokábúl, pro ból, csúnya dialectus.
széljel, non vero széllyel. Az okát*
okat em.
érteni könnyű a’ mondottakból.
fordíttya male; terminatio ja est mint:*
terminatio ja est mint : (lat.) ja végződés, úgy mint.
capit fogja, mordet harapja; hinc fordít-ja, vonja, etc. A’ Museum Kiadói Rajnis ellen való bosszúságból*
A Museum Kiadói Rajnis ellen való bosszúságból: arról a helyesírási vitáról van szó, amely az etimologizáló és a kiejtés szerinti írásmód képviselői között bontakozott ki, s majd a következő század első éveiben a jottista-ypszilonista tollharcban tetőzött. A kiejtés szerinti (ypszilonista) írásmódot a kassai Magyar Museumot szerkesztő Baróti Szabó Dávid és Batsányi János, majd később Verseghy Ferenc képviselte, míg a Barótival és az őt támogató Batsányival régóta vitázó (ld. prozódiai harc) Rájnis József, majd a Verseghyvel szembeszálló Révai Miklós az etimologizáló (jottista) nézetet vallotta.
ttya-t és nnya-t kezdének, ’s már most szégyenlik vissza vonni szavokat. Látjuk cselekedeteknek helytelenségét leginkább e’ szókbann: nád-ja arundo ejus;*
arundo ejus: (lat.) nádja.
– dat hoc*
dat hoc: (lat.) adja.
ad-ja. – sinit*
sinit: (lat.) hagyja.
hagy-ja. Ők ezeket a’ szókat így írják haggya. azt állítván hogy a’ hang így ejtődik. Jó; légyen; noha én azt állítom, hogy a’ ki Idiotának nem akarja magát igen is méltán neveztettni; annak nem csak a’ hangra, hanem a’ derivatióra is kell vigyázni; de ha a’ hangzat miatt a’ sinit haggya, miért nem aggya és nággya a’ hangzat miatt a’ dat hoc és az arundo ejus? – Ennyire viszi az embert a dühösség és megátalkodott harag.
tőlle; dicitur quidem in Transylvania;*
dicitur quidem in Transylvania: (lat.) így mondják Erdélyben.
de az Euphonia tőle véle, felőle-t kíván. Ez igazabb is, kedvesebb is.
Attya. pater ejus.*
pater ejus: (lat.) atyja.
Atya pater, ja ejus. Hinc Atyaja. a’ Syncope ki ugratja a’ közbülső a-betűt, ’s lessz aty’ja, az az atyja. anyja, bátyja, sed non fatyja, quia radix est fattyú non fatyú.*
sed non fatyja, quia radix est fattyú non fatyú: (lat.) de nem fatyja, amelynek a gyökérszava fattyú nem fatyú.
Ejjtől. malè. radix est éj. hinc éj-jel de nocte, mint reg-gel (reg obsoletum) de mane. Nox Hungarorum Éjtszaka ostendit etiam irrationabilem Idiotarum scribendi modum.*
ostendit etiam irrationabilem Idiotarum scribendi modum: (lat.) feltárja a tudatlanok írásának ésszerűtlen módját is.
Éj nox, szak regio coeli. Hinc regio coeli nocturna. Mivel a’ j és sz eggyűvé vett hangzat közel járt a’ tz hanghoz, az ollyas Orthographusok, mint a’ Museum Irói, a’ kik bot-jat -bottyának írják, előszőr étzakának, osztán ejtszakának írták. Sed irrationabilis scribendi modus annos praescriptionis allegare non potest; usum nunquam gignit.*
Sed irrationabilis scribendi modus annos praescriptionis allegare non potest; usum nunquam gignit: (lat.) De az írás ésszerűtlen módja nem idézheti elő a kikötés (rendelkezés) éveit; gyakorlatot nem szűl.
játtzik, láttzik male. ját-szik, lát-szik debet esse.*
debet esse: (lat.) kell lennie.
Látok, látszik.
csendessen. Ez intolerabile. csendes-en, kegyes-en, kedves-en szép-en, rút-úl; erőssen, üressen, pirossan két ssel írodnak nem csak in adverbiis, hanem in adjectivis is.
szóllani. Mihi, et quidem mihi tantum, vagy legalább mihi primorum*
Mihi, et quidem mihi tantum, vagy legalább mihi primorum: (lat.) Nekem és éppen nekem annyi, vagy legalább először nekem.
nem szóllani, hanem szólani. Ugyan is a’ gyökér nem szól – hanem szó. – Beszélleni igen is két l.t kíván, mert*
mért em.
beszéd (beszéd-leni,) propter Euphoniam beszélleni.
Új cum accentu supra u et simplici j.*
cum accentu supra u et simplici j.: (lat.) az u fölötti ékezettel és egy j-vel.
tészen novust; a’ digitus teszen ujj-at, sine accentu supra u, et duppl. jj.*
sine accentu supra u, et duppl. jj.: (lat.) az u fölötti ékezet nélkül és két j-vel.
ujjom digitus meus;*
ujjom digitus meus: (lat.) a én ujjam (kezemé).
a’ novus meus: újom:*
a novus meus: újom: (lat.) valamely új dolgom.

Én a’ tz és cz hellyjett C-vel élek, mert ez a’ betű épen azt a’ hangot teszi ki, a’ mellyet mások tzvel ’s cz-vel jegyeznek. Osztán így éltek*
élték em.
ezzel a’ Régiek is Cecei Lénárd pro Tzétzei Lenárd. Losonci pro Losontzi, sőt kezeim közt van Dédősömnek keze írása, a’ ki magát soha sem írta másképen hanem: Kazincy vagy Kazinci Péter.
A’ ts-et teszem CS-nek, mert a’ CS és C. hangja közt az a’ külömbözés vagyon, a’ melly az s és sz között.
Ezekről bővebben majd Orpheuszomban.*
Orpheus: Kazinczy folyóirata (1790-1792).

*
A kéziratban a bekezdés előtt vízszintes választóvonal van.
Az Úr Versei igen kedvesen folynak; ’s az ideák nemesek és nem főldszínt csúszók. Ez pedig maga is Poézist teszen, ha a’ szavak prosában íródnak is. Hány Poetánk van az Istenekért! a’ kiknek minden munkájok cadentiás prósa, és sermo merus! Kérem közöljön tőbbeket is velem az Ur, és engedje-meg hogy a’ Világ elébe én vezessem az Urat. Helikoni Virágimban*
Heliconi Virágok. 1791 esztendőre szedte Kazinczy Ferentz Pozsonyban és Komáromban. Versgyűjtemény volt, mely a folyóiratokban megjelent költeményekből válogatott. Csak egy kötete jelent meg, az itt említett második terv maradt.
szándékozom azt tenni.