HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Ráday I. Gedeonnak
Kassa, 1785. október 13.

Nagyságos Uram!

Minekelőtte köz-hellyenn jelennék-meg a’ Geszner Idylliuminak Magyar fordításával, szükségesnek látom, hogy meg-ítélésére olly Bírót válaszszak, a’ ki hibáit érzékeny*
érzékény [Emendálva.]
fülekkel ’s szemekkel érezze, és a’ ki azokat nékem egész szabadsággal tudtomra adja. Nagyságodonn kívűl nem esmerek senkit, a’ ki kívánságomat tellyesíthetné; valamint más részről nintsen senki, a’ kinek inkább kívánnám hallani javallását: ’s innen eredett az a’ bátorságom, hogy azon Tudósításomnak, a’ mellyet ezen fordításnak elibe akarok tétetni, a’ Nagyságod nevét homlokára függesztettem. Szenyvedje meg azt Nagyságod, ’s ne tekintse hibáim el-ítéléseinek únalmasságát, nem annyira alázatos kérésemre, mint attól az hazafíúi nemes indúlattól ösztönöztetvén, hogy e’ szerint valaha motskok nélkűl fog fordítást olvashatni Hazánk.
Én erős hiedelemmel hiszem, hogy Nagyságod kérésem vakmerőségét jóra fogja magyarázni, és hogy engemet azonn grátziáiba mellyet erántam mutatni méltóztatott, továbbá is meg-tart. Ki a’ leg-forróbb tisztelettel maradok
Nagyságodnak
Kassán 13a Octobr.
1785.

alázatos szólgája
Kazinczy Ferentz mpr.



[A borítékon:]

à Monsieur Monsieur Gedeon Baron de Ráday. etc. etc.
p[er] Pesth. à Péczel.