?, 1795. április 14.
Kedves Öcsém Uram!
Nincs kétségem benne hogy szegény Ferencz’ jószágának conscriptioja végett már előre ki legyen főzve a planum, mely szerént a conscriptorok capacitáltatván visszatérjenek; a mennyiben mindazonáltal Kláritol ugy értettem, hogy a conscriptio’ alkalmatosságával a lovai ottan nem lennének, részemről helybe nem hagyván a dolgot, alkalmatosabbnak gondolnám azt, hogy a lovak nem csak oda haza legyenek, sőt bizvást conscribáltassanak, mert ezeknek ismertetések nagyobb, hogysem azt lehessen mondani, hogy nem az övé volnának; cserélte, árulta, kinálta nem egy de sokfelé, és mostani levelében is dispositiokat teszen felőlök. Eszerént még Galgóczinak tudtára levén azoknak állapotja, demenciálhatja jövendőre is, és akkor még szorosabb conscriptiokat okozhat. E mellett ha meggondolja az ember ezen conscriptionak a végét, két rendbeli okbol tétetik meg az, ugy mint: Isten őrizzen hogy valamiben hibásnak találtassék kedves Atyánkfia, azon esetre a reá tétetett költségeket meg kell tériteni; másodszor in casum Condemnationis, melyről nem is lehet gondolkozni, elveszítené a jószágát. Ezen utóbbi dologrol nem méltó szólani is, mert ettől félni sem lehet; hanem mi illeti az elsőt, hogy a költségek megtéritessenek, e felől el vagyok hitetve, hogy ha valamiben hibásnak találtatik, azt meg kell egy fillérig fizetni, akár conscribálnak neki valamit akár nem; következendőképen nincsen semmi ok reá az én itéletem szerént, miért kellene az ollyanokat, ugymint lovait, újabb és nem a régi könyveket, melyeknek lételek a correspondentiáibol is kisűl, és magában világosabb, hogy sem méltó volna benne fordítást tenni; azért ezekre való nézve én azt mondanám, hogy lovai conscribáltatván, egyszersmind a szolgabiró által becsültessenek meg; azután akármit lehet velek tetszések szerént cselekedni, és történhető esetre csak az ára fog felmaradni és jövendőre e fog előkérettetni, ha szükség leszen. Egyébiránt a Nagyasszonynak kezeit alázatosan csókolván, szivességébe rekesztve vagyok
Kedves Öcsém Uramnak
14d. April[i] 1795.
köteles atyafi szolgája
K[raynik] József.
*[A másoló beszúrása az aláírás után: ] (Kraynik J.)