HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc - Kazinczy Józsefné Bossányi Zsuzsannához


Buda, 1795. március 11.

1795. március 11.Kazinczy Ferenc anyjához, Kazinczy Józsefné Bossányi Zsuzsannához

Édes Asszonyám!*
[a megszólítás felett áthúzva:] Másolat. 1795. Mart[ii] 11d.

Dienes Öcsémnek leveléből értem, hogy sorsunk’ könnyítése végett ismét Pestre jött. Asszonyámnak ezt az anyai kegyességet azzal a’ háladatossággal fogadom, a’ mellyet az érdemel. Mit tehet érettünk, nem tudom: de nékem nagy enyhűlet, sőt öröm, azt tudni hogy itt van, és érettünk fáradozik. Kértem levelem által, hogy mindennel tanácskozzon, mit tehetne itt és Bécsben; és a’ mit legjobbnak lát, vagy személyesen vagy Instantiák és levelek által, kövesse el. Ezt Asszonyámtól is alázatosan kérem, noha tudom, hogy azt kérésem nélkűl is el fogja követni. – A Processust még nem kaptam meg: de ha majd hozzám küldődik, Sárai Uramnak szabad lesz hozzám jönni ’s informátiót venni. Hozzája bízhatom, mert nevezetes ember, ámbár vele semmi ismeretségem nincsen: de Asszonyámnak a’ megnyugtatására ímé fogadom, hogy a’ Processusba egy betűt sem fog tenni hírem ’s akaratom nélkűl. – Csak azt ohajtanám, hogy Dienes öcsém akkor volna itt, mikor majd a’ Felséges válasz fog publikáltatni, (melly talám aprilisban megesik) hogy akkor szerencsém lehessen őtet láthatni.
Levelében Bátyám, Péchy Imre urnak halála felől tudósított, ’s azt tudakozta, hogy lovaimmal mit hagyok csinálni? – Minthogy a’ tél nagy volt, ’s a’ széna ’s abrak drága, azt lehet reményleni hogy jól elkelnek. Utólsó Kassán létemkor Molnár Antal úr Parnóról, ’s Bárczay Ferencz is, jelentették vevő szándékokat. Bárczay a’ pénzt májusban akarta le-tenni, de ővele úgy léphettem volna alkura, ha a’ maga fakójit eladhatta vólna elébb. József öcsém megpróbálhatná, ha lehetne-e vele alkura lépni; őtet megvonni nem óhajtom; de minekelőtte ólcson adódjanak-el, inkább megtartom. – Cselekedje Asszonyám velek a’ mit legjobbnak lát.
Az öcsémet még arra kérem, hogy múlván a’ föld’ fagya, azokat a’ fákat, a’ mellyeket elfogattatásom előtt a’ kert’ útjaira temettettem-el, ültettesse egy sorban valami olly helyre, a’ hol a’ főld már mívelve vólt; egy sorban azért hogy kiszabadúlván (a’ mit bizonyosan reménylhetünk) könnyen lehessen kiásattatnom, és másuvá ültettnem; – mívelt földbe pedig azért, mert az újonnan feltört főldbe a’ fa nehezebben ver gyökeret. Legjobb volna, ha oda ültettné, a’ hol a’ sambucus rubra mellett tavaly a’ virágok állottak. – Az ősszel űltetett eper mellett rhus toxicodendron is van eltemetve egy hellyt, azokat is el kell űltetni. – Viczaynak azt izenem, hogy míg a’ fák ki nem pattogzanak, eleagnus angustifoliából szurdaljon-le annyi jövéseket, hogy belőle nékem is adhasson. András Bátyám uramat pedig, a’ leghívebb háladatosság mellett tisztelvén, kérem, méltóztassék számomra meggyet óltattatni.
Parancsoljon Asszonyám Tímár János Gazdámnak, (ha megmaradt) hogy a’ vetésemre, kertemre jó gondot viseljen; a’ mint kijegyzettem, és a’ karókat már leveretni elkezdették, könnyű sövényt fonattasson (erre a’ gazt a’ patak szélén lévő ’s rétnek készített cserjében vágják; az öcsém kimutatja) ’s hogy a’ pinczémnek baja ne legyen, vigyázzon. Minden egyéb dolgaimat Asszonyámnak kegyességeibe ajánlom.
József öcsém tudósítson mindenekről; a’ szegény öreg Horváth Ferencz felgyógyúlt é? Köszöntöm szegényt, és kérem hogy a’ marhákra viseljen gondot. Úgy a’ gazdámat és Molnár Istvánt. Az utolsó reménylem megmaradt az Árendában. A’ kerűlő, a’ kit a’ Mikóháziak megkínzottak, nem hólt-e meg a’ sebekben? És hogy Deliné Asszon[y] Asszonyám körűl van-e mindég. Ezt óhajtom nagyon, mert úgy Asszonyám mind könnyebben szenvedi magánossága bánatját, mind nincsen segéd nélkűl, ha megbetegszik.
Az Öcsém activa adósságaimat szedegesse-be a’ hol lehet, és a’ passivákat, a’ hol leginkább szükség, fizetgesse. A’ Generális Gróf Wartensleben pénze is sokat forog eszemben. József öcsém tudósítson a’ Katona öcsém állapotja felől, és nevemben köszöntse. – – Ártatlan tudósításokat Méltóságos Consil[iarius] Director Úr bébocsát hozzám; nem szükség tehát hogy az Öcsém olly fösvény legyen az írásban, mint a’ minap volt.
Miklós Öcsémnek két boutellia tokaji bort, egy sódart, egy heringet és almát ’s sajtot kűldöttem négy nappal ez előtt, ’s hogy vette és egésséges, tudom. Méltós[ágos] Consil[iarius] Director Úr megengedte hogy neki egy levelet írjak; abban tanácsokat adtam neki, hogy magánosságát mint enyhítse. – – Ajánlom magamat Asszonyámnak anyai kegyességeibe, András Bátyám Uramat alázatosan tisztelem, és hogy háládatos tiszteletem felől meggyőződve légyen, kérem, az Öcsémet ’s a’ Húgomat férjével ’s gyermekeivel csókolom ’s maradok
Budán 11. Martius, 1795.
alázatos engedelmes gyermeke Ferencz m[aga] k[ezével]
Ha a’ Kir[ályi] neheztelés sokáig kivánja itt létemet, méltóztassék Asszonyám a’ franczia kék sipkámat felkűldeni; a’ sietésben csak a’ nankin sipkámat hoztam fel, ’s az már csupa piszok a’ fejem’ izzadásától. De az a’ sipkám valamivel bővebb legyen fejben mint a’ slafrokom darabjából való; ellenben a’ feje teteje szűkebb.