HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Görög Demeter és Kerekes Sámuel – Széchényi Ferencnek
Bécs, 1793. május 26.
Kegyelmes Gróf,
Nagy Lelkü Pártfogónk!

Édes Hazánk jovára szenteltt igyekezetünkröl, eleitöl fogva örömmel méltóztatott Extzellentziád tudakozódni, ’s meg esmervén azt bennünk, hogy mi költségünket, egésségünket a’ végre fel áldozni mindenkor gyönyörüségünknek tartottuk; méltóztatott Extzellentziád szives fáradozásaink eránt való nagy meg elégedését sok ízben ki jelenteni, ’s személyünkhez is különös kegyességét mutatni. A’ tettebéli igaz Hazai szeretet tovább is vitte Extzellentziádat, midőn Nemzetünk ditsőségére tzélozó Nápolyba tett költséges utazása előtt, Hazánk több Tudósainak fáradozásait ezer forintokat meghaladó summákkal felsegítette, a’ mi szives igyekezetünknek elébb való mozdítására is igen kegyes ajánlásokat méltóztatott tenni: de a’ mellyet mi alázatosan meg köszöntünk; mivel annyifelé tett nagy áldozatai között, akkori szükséget nem esmérő környülállásainkban nem akartunk vissza élni nemes lelküségével Extzellentziádnak. Nem régen, tudtára esvén Extzellentziádnak, melly nagy méltatlanságokat követtek el rajtunk némelly a’ Haza jovára intézett igyekezeteket betsülni nem tudő Emberek, szomoru állapotunkon nagyon meg esett Extzellentziád érzékeny szive, mint azt mi hiteles tudósításokbol értettük, értettük pedig nagy belső meg illetődéssel. Sőt a’ Nagy lelküség azt tétette Extzellentziáddal, a’ mire magunktol soha sem bátorkodtunk volna kérni Extzellentziádat, midőn utólsó Bétsben létekor következendő értelmü szókkal méltóztatott el fogódott szivemet vigasztalni: Hogy ha, úgy mond, tellyességgel meg nem nyerhetik az Urak a’ rajtok méltatlanul kivántt két száz aranyoknak el engedtetését, hogy sem Köz jóra tzélozó igyekezetek e miatt meg tsökkennyen, kész vagyok én más jó szivü hazafiakkal eggyütt ezen summának lefizetésére is. – de hálá legyen az Egeknek! Ő Felségének különös kegyelme meg mentett benünket ezen fizetéstől, minekutánna személyesen elejbe terjesztett panaszunkat kegyesen meg halgatta volna. Ezen dolognak jóra lett fordulása nem tsak meg nem kissebíti Extzellentziád nemes lelküségének nagy voltát, hanem még nagyobb érdemet ád annak az által, hogy azon áldozatjának ha tsak valamellyrészét-is, hasznosabb végre fordítani fogja Extzellentziád; tudni illik: azon Vármegye mappáinak mettzéseikre, mellyek kezünknél vagynak, ’s közülök egynehányat Extzellentziád is méltóztatott meg nézni. Eddig is világ elejbe botsátottuk volna azokat, de igazán meg valljuk, nem volt reájok elegendő Költségünk. Most eltökélletük magunkban, hogy, ha ezen első alázatos kérésünknek vártt foganatja lészen Extzellentziád előtt, azoknak le küldéseket Juliusnál tovább nem halasztjuk. Bátorkodunk tehát azoknak ki-mettzéseikre, nyomtattatásokra, ’s illuminálásokra 600 forintokat, tellyes bizodalommal ugyan, de következendő magunk lekötelezésével Extzellentziádtol nagy alázatossággal kérni, hogy mi azon hat száz forintokat egy esztendő alatt háládatos szívvel lefizetjük, és hogy ha a’ Környülállások, mellyeket előre nem láthatunk, kénszerítenének benünket tett igéretünknek valamivel később időre való tellyesítésére, azon esetre egy fél esztendeig való várakozást kérünk alázatosan Extzellentziádtol. Azonban mi készek vagyunk inkább mindeneketel-követni, tsak hogy ígéretünknek egy esztendőnek lefolyása alatt eleget tehessünk. – Mi Extzellentziádnak Kegyességébe – Hazánk jovára szenteltt igyekezetünket, ’s magunkat tovább-is ajánljuk nagy alázatossággal, ’s vagyunk
Extzellentziádnak
Kész háládatos szolgái
Bétsben Máj 26dikn. 1793.
Görög és Kerekes.