Nekem még e héten talán Budára kell utaznom mint a lőcsei gimnázium magyar irodalom profesz-szora. Onnan legközelebb visszatérek, de ki tudja, vajon önt, kedves barátom, ölelhetem-e?
Éljen oly vigan, a hogy az ön szomorú helyzetében lehetséges.
Ha a könyvekre már nincs szüksége, küldje Szikszóra! Budáról visszatértemben az öreg Vitéznénál megtalálom.
Ismét éljen boldogul, legkedvesebb barátom.
Igaz barátja
Dayka