Debretzenb. Jan. 19d. 1803.
Tellyes tisztelettel ’s háládatossággal volt szerencsém tegnapi napon venni, Kultsár Úr által, Excellentziádnak Könyvtárházát; mellyben kimutatott kegyes Grátziáját Excellentziádnak, még Xbr. 16d. napján postára tett alázatos Levelemben megköszönni el nem múlattam. Említett Levelemről azért szóllok itten is, hogy, mivel azon Postán Kultsár Úrhoz kűldött Válaszom, a’ mint gyanítom, eltévelyedett, félek, hogy az Excellentziádhoz írott Háláló-levelem is a’ belé zártt Ódával, arra a’ bosszús sorsra talált jutni.
A’ rövid időhöz képest is nagy részét keresztűl néztem a’ Tudós Lajistromnak, és úgy vettem észre, hogy a’ Debretzenben és ezen a’ Környéken kijött, de már ritkúló félben lévő Magyar és Magyarországi Könyvek közűl sok nem kerűlhetett a’ Dunán túl eső Tájékokra. Példáúl említem Apáczai Csere Jánosnak a’ XVII Század’ közepén kiadott Encyclopaediáját, melly avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat magyarúl tészen ki a’ Tudományokon keresztűl. – Különössen, a’ Debretzeniek által kiadott Görög és Deák Classicus Auctorok’ Editióji (nálunk a’ Régi Literaturának régtől fogva nagy lévén a’ divatja) jóllehet számosak, mégis elő nem fordúlnak. Négy nevezetes embereink dolgoztak azoknak kiadásán Debretzenb. 1) Maróthi György Professor, a’ ki valamint az Astronomiának, Arithmeticának és Musicának, úgy a’ Görög és Deák Literaturának is, első Státora volt Ref. Collegiumunkban. 2) Szilágyi Sámuel Professor és Superintendens, ki Henriássáról és II Jósef Cs. barátságáról esméretes. 3) Sinai Miklós Professor Úr, ’s az ő Successora 4) Budai Ésaiás Úr, mostani Professora a’ Közönséges és Nemzeti Historiáknak ’s a’ Görög és Deák Literaturának, a’ kitől már nálunk édáltatott Cicero de Oratore, Terentius, Julius Caesar, Livius etc. – Ezt a’ Jegyzésemet azért merészlem Excellentziádnak feltenni, hogy, ha egyűgyű, de a’ Nemzeti Tudományok mellett mindenkor buzgó, szolgálatommal parantsolni méltóztatik, az ezen a’ Környéken találtatható, magyar nyelven, vagy Magyaroktól írott Könyveket Excellentziád’ számára öszveszedni szerentsémnek tartom.
Így a’ MUSEUM’ számára alázatossan bátorkodom Néhai Dr. Főldi Jánosnak, a’ Természeti Historiára 15 eszt. alatt öszveszedett Gyűjteményjeit recommendálni. Az ő tzélját és szándékát bőven méltóztatik esmérni Excellentziád az ő Fűvész Tudományról kiadott Kritika és Rajzolat nevű Prodromusából. Tehát röviden szólván, ő azt akarta, hogy a’ Természeti Históriának mind a’ 3 Országát magyar nyelven kiadja, még pedig a’ Linné’ Systemája szerént. Ki is jött az Állatoké: de, fájdalom! éppen a’ melly Hónapban az világot látott, abban kőltözött el a’ szorgalmatos Túdós. A’ Botanicára is, valamint a’ Mineralógiára, már öszveszedett ő minden Materiálékat; úgyhogy azok csak a’ rendbe szedő és elrakó Kezeket várják. – Egy Európai Nemzet sem ditsekedhetik azzal még, hogy őnéki tiszta, világos, okos, és Systematica Nomenclatióval bíró Natur. Históriája volna. Homály, zűrzavar és egész Chaos uralkodik a’ Németben szintúgy, mint a’ Frantziában, Olaszban. A’ Magyar mutathatott volna ebben a’ fontos Pontban első Remeket, ha a’ Halál tőlünk nem irígylette volna Főldiben ezt a’ Szerentsénket. – Én az említett Túdóssal 6 esztendeig voltam szoross barátságban; esmérem Studiumit, esmérem Kézírásait. Ha méltóztatik Excellentziád parantsolni, az Özvegytől megalkuszom azokat. – – Hasonlóképpen nevezetes Diplomatica Collectio (és többnyire Originalis) vagyon itt Prokátor Nagy Gábor Úrnál, melly mintegy XX Tómusból áll, kissebb-nagyobb Foliánsban.
De most többeknek előszámlálásával nem kívánom Excellentziádat terhelni: ha effélékről parantsolatot vészek, akkor kötelességemmé válik az, a’ mitől most tartok, netalám alkalmatlanságra légyek.
Addigis van betsűletem Excellentziádnak a’ Magyar Kleisttal udvarolni; mellyhez ragasztom egy csekély és futó Munkámat, melly csak Completatióra való.
Örökös tiszteletem mellett, magamat újra az Excellentziád’ nagylelkű Indúlatiba ajánlom, és maradok
Nagy Méltóságú Gróf!
Excellentziádnak
Csokonai V. Mihály mk.