Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Csak a’ merő véltt valami is az Úr Hiszem-je után, méllyebb Benyomásokat hágy maga után az Úr eránt mindenkor érzékeny Szivemben, mínt másnak akarkinek akármíkorí – ’s akármíllyeni Reál-ja. Bátorkodom annakokáért Sinceritássát alázatossann megkérni az Úrnak méltóztasson minden gondolom resttség annyíval inkább más még valamibb Ideáját levetkezni, akkor, a’ míkor az Úr Becses Személlye eránt felóldozhatatlanúl lett magam lekötelezésének hogyan lett megfelelésére akar Conseqventáriuskodni, – abból – hogy mind ez ideig – Level vagy Izenet által nem tudósítám az Exemplumok manipulatioja^* felől – annyíval ínkább mível ha az utólsóval is megérte vólna az Úr, azt megcselekedttem. – Én ugyan menthetetlennek tartom magamat, mivel az Úr becses velem közlött fávorinak érdemlett érzése permillia fortia dolgozhatott vólna, hogy rá bírjon a’ különös és Immediatus Tudósításra. t. i. a’ Caniculába^* mellyet én egészlen Patakon tőltőttem a’ Collegiumunk Szekere az akkori Szabadságra be mentt Debrecenbe – de olly hírtelen esett indulása, hogy még eggy Órával Indúltta előtt kéttséges vóltt – ekkor én futtába, vóltt Senior Tiszt. Magyar Úrnak^* eggy közönséges Tudósító Levelet irtam mellybe az Urat is mindenről exacte tudosítottam – Ötet választottam generál Tárgynak mível a’ propóbb^* ítéltem Személlyéhez az Úrnak való Híradást – mint více versa – E’ tehát sehogy se procedáltt^* – most annakokáért eggy pontos Tudósítást adok mindenekre – Speciato a’ kifejezett pontokra.

1./ A’ Ragállyra és Gesztellybe szolló Pakétokat stante pede tralocáltam – örömmel hallom immár hogy az Ára is leértt már Debrecenbe – ad faciem loci.

2./ Nálam – vagy ínkább nálunk hánny Exemplum költt már el? Érre mostanság indecise esik a’ feleletem – mível a’ Barátom Szüts^* az Oskolának úgy mínt Secularis – vélem, leendő Prokátor, véget vetvén mindjárt haza szállalkozásunkor, – néki több ideje lévén inter tot turbida^* mint nékem a’ manipulatiora – Öneki committáltam az eládást Exámenig, akkor pedig Ő hírtelen megbetegedvén, a’ nélkűl hogy ezen Dolog felől tőkélletes Értekezést tehettünk vólna haza szállalkozott – Minden Könyvei pedig – Thékája ’s egyébe az én Gondviselésem alá maradttak – a’ Thékájába találtam épen 18 ~ tizennyóltz Exemplumokat, a’ többek felől pedig illyen resolutomot kaptam tölle azólta, hogy – resz szeréntt eladtta azokat is, rész szerént pedig el vitt belölle arra a’ földre is (in Gömör)^* ’s ott is költek már el belölle – de bizonyos Calculusát mind eddig az Eladattaknak nem tudom – fogom pedig tudni bizonyosan ad 1^am Novembris a’ mikor Ö ide Deregnyöbe fog most született Vitze Ispánunk Ord.^* Lonyai Gábor^* Urhoz Patváriára felszállalkozni. – Ez a’ Centós tudósítás^* tudom nem jól hangzik az Úr fülébe de már megengedjen felölle a’ Törtenet mostoha Keze remekeltt ebbe – ’s azonba ez az Urat éppen ne érdekellye mert én a’ Magam Személlyébe állok az Úrnak az commodáltt 40 ~ negyven Exemplarokig az Evictíóig in solidum – Ki most mindjárt bízván tökélletesen Barátom hüségében ex asse Contentalnám az Urat – hanemha az Anyam éppen most nem régibe történtt Halála (mível csak magam vóltam már vele) mínden Érzekemből tőkélletesen ki nem vetkeztetett volna.

3^ta Lehet é remenység a’ fenn maradttak distráhálásahoz? – Bizony foglos erre a’ felelet – abból az itt maradtt 18 Exemplumokból még eggyet se tudtam el nyomni rettenetes külső pondora szabják^* ezek az Arát a’ Könyvnek – úgyde megprobállyuk – Audaces fortuna iuvat.^*

4./ Nem lész é terhemre a’ Distractio? – Felséges ISTEN! Látom ugyan hogy itt van a’ Levelbe – de talám tsak a’ Keze ez Ésaunak a’ Hang a’ másé^* – a’ Politiájé – Lássa az Úr millyen jó vagyok – könnyenn megengedek ebbe is – az Úrtól tanultam: „Semmi: ez mindennapi dolog: az illyen a’ Boldog Culturához tartozik; és a’ Világ magától megy.”^* – Keméllyen míndazáltal az Úr az illyen modi lagértól – nékem mindenem ollyan „mint a’ magának hagyott Természet” – régen vóltt már mikor az Úr illyen vallást tett magáról in Hymenaeis Zsanét^* – azért hát csak ujjólag letérdeplek oltára előtt ’s kérem alázatossan méltoztasson a’ Fátum Komorságának megengedni azt hogy most én az Úrnak valamint evidens Jelentést nem adhatok – úgy pénzel nem szolgálhatok – mindenütt az a’ ménkö Adjutánsom a’ Szegénység jádza a’ Gavallériát: – én procerto adsecurálom benne az Urat hogy ad prímam dandam occasionem^* mindenestül készen leszek hogy tehessem az Úr akarattyát e’ pedig lészen alkalmasint maga Szüts István által a’ ki Vitze Ispán Lonyaival bízonyosan megfogja azt a’ földet visitálni még a’ jövő Holnapba, vagy addig is valamelly arrunnan nékünk Életet berándító Szekerektől. – Addig is pedig ujjolag alazatosan ajánlott becses Grátziáiba – igyekezvén magam lekötelesítvén maradttam Az Úrnak