HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Vay Miklósnak
Debrecen, 1803. május 28.

Méltóságos Báró és Camerarius Úr!

Mihelyt Cons: Somssich Lázár Úrnak, Hazánknak ama’ jeles Deák Poetájának, Mélt. Kir. Kamarás Úr Rhédey Lajos Ő Nagyságára, a’ Nemzeti Hadi-Oskoláról írott ódája, a Pozsonyi Országgyűléskor kijött, mindjárt leküldötték hozzám egy Exemplárját Bétsi Barátim Görög és Márton Urak, kérvén, hogy azt magyarra fordítanám le. Az volt benne egyik céljok, hogy mivel a’ Mélt. Kamarás Úr a’ tőlök kiadandó Magyar és Német Lexiconra egynéhány száz forintot adni méltóztatott, ez eránt való háládatosságból a’ Somssich Ur’ Ódáját és az én fordításomat, Ujságleveleikben a’ Nemzettel közöljék. Én, mind a’ Camerarius Úr eránt viseltető tiszteletemből, mind édes Hazám s nemes Nemzetem, mind említett Barátim eránt való kötelességemből a’ munkát lefordítottam;*
lefordítotam em.
ők pedig, azt a’ Deákkal együtt kiadták Hírmondójoknak utolsó árkusa mellett.*
kiadták Hírmondójoknak utolsó árkusa mellett: a március 29-i szám Tóldalékában, ez azonban ma már nem lelhető fel.
Hanem, hogy erről a’ jeles Dologról Eredeti Magyar Poémánk is legyen; és egyébaránt is kötelezve lévén a’ Mélt. Gróf Festetits György Ő Nagyságának erántam személyesen mutatott sokrendbeli Jótéteményihez: ezt az Ódát szerzettem, a melyet most ide alázatosan rekesztvén, mint Ujságot, s Innepi Ajándékot bátorkodok Nagyságodnak tisztelettel bemutatni. Fel volt ez az Ujságba küldve az előbbivel együtt; de bizonyos okok miatt a’ Censuráról ki nem kerűlhetett, melyet felette sajnálok.
Reménylem, ezen Ódámnak megadásakor, ki fog engemet Ferge Uram*
Ferge Uram: a debreceni kollégium növendékei között két Fergét találunk, Istvánt, aki 1766-ban és Jánost, aki 1785-ben subscribált (BarkócziJegyz. II. 28. a. 4.); hogy róluk (egyikőjükről) van-e szó, nem tudjuk biztosan. Az utóbbi mellett szól, hogy Csokonai iskolatársa volt, majd (nyír)pazonyi lelkészként és egyházmegyei ülnökként működött (pontos dátumok ezekre nézve nem állnak rendelkezésünkre, ld. BarkócziJegyz. II. 28. c. 1., 199. l.).
menteni abból, hogy a’ Méltóságos Báró Ő Nagyságának személyes udvarlásomat eddig nem tehettem. Azok az okok hathatósok fognak a’ Mélt. Báróné Ő Nagysága előtt is lenni; főként a’ Nagyságod’ kegyes közbejárására.
Csókolom kezeit, alázatos főhajtással, a’ Mélt. Báróné Ő Nagyságának: Nagyságodnak pedig hathatós fávoriba ajánlván magamat, mély tisztelettel maradok Méltóságos Báró és Kamarás Úr!
Nagyságodnak

Debreczenben, 28. Maii
1803.
alázatos szolgája,
Csokonai V. Mihály m. k.