HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Erdődy Zsigmondnénak
Debrecen, 1803. május 19.

Méltóságos Grófné!*
Grófné <Asszonyom> Az áthúzott szó fölé írva.

Örűl a’ férjfi Nem, midőn a’ Szépnemnek virtusait, magától a’ Szépnemtől is észrevetetni, ’s megkoronáztatni látja. Illyen méltó örömöt érzettünk mi is, valakiknek Nagyságodat esmérni szerentsénk volt, midőn a’*
midőn <Na> a
3dik Majusban történt Innepnek alkalmatosságával,*
3dik Majusban történt Innepnek alkalmatosságával: a Magyar Kurir így számolt be az eseményről: „Felséges Aszszonyunk a’ folyó hónap’ 3-dikán, mint a’ Kereszt-feltaláltatásának innepnapján, 24 fő méltóságú aszszonyságokkal méltóztatott az úgy nevezett Keresztes Dámák Rendjét nevelni”, s itt következik a névsor, benne Erdődyné is (ld. Magyar Kurir 1803. május 10., 37. sz., I. 577. l.).
Nagyságodban a’ kűlső és belső Grátziákat Császári Kegyelemmel is kijeleltetni*
kijeleltetni: Bizonytalan szóalak, talán a kijelöltetni és a kijelentetni kontaminációja, esetleg a (rend)jel-ből képzett szó.
olvastuk. Nagyságodnak Nemes és jó szíve Kereszt nélkűl is, fényes Karaktere tsillag nélkűl is, kitetsző volt az emberek előtt: de, a’ kik jól éreznek, nem ollyan Stoikusok, hogy a’*
hogy <az ig> a
betses minéműségeket kűlső béllyeggel is megtisztelni, feleslegvaló híuságnak tartanák. Én ugyan a’ Nagy Amérikai Bőltsel Franklinnal tartok,*
Ezt a fordulatot Kazinczy használta fél évvel korábbi levelében,* Csokonai onnan vehette.
a’ ki maga megvallja, hogy ő hiuság nélkűl*
hogy ő <benne> hiuság A nélkűl olvashatatlan szóból, az és így-ből javítva.
nintsen, és hogy ahoz is vagyon érzése, örűl önnön magának. A’ születési Rangnak jelei, a’ nemesség, a’ tzímerek, a’ titulusok, tsak azoktól*
azoktól<…> A tól olvashatatlan betűkből javítva.
oltsároltatnak, a’ kik azokkal nem bírnak, a’ kik vagy Kajánok, vagy Cynicusok: ugyan hát a’ Személlybéli Rangnak, az Ordóknak, a’ hívataloknak, mellyeket nem őseinknek, hanem saját érdemünknek köszönhetünk, hogy ne volna becse*
becse Sor fölötti betoldás.
minden jól gondolkodó Lélek előtt? Szabad légyen tehát nékem is, a’ Nagy Lelkek’ seregében elegyednem, és tsekély létemre is azon*
is <örül> azon
való örvendezésemet kinyilatkoztatnom, hogy Kegyelmes*
hogy <a Nagyságod> Kegyelmes
Királyné Asszonyunk a’ Nagyságod nemes tulajdonságait a’ legfényesebb Czímerrel országszerte megtisztelni méltóztatott. Légyen szabad nékem, az én LILLA*
LILLA Kétszer aláhúzva, verzállal jelöltük, ahogy a következő bekezdés elején is.
nevű Poétai Munkámat, a’ Nagyságod’ tiszteltt Nevével, a Május 3dik Napjának emlékezetére, Nemzetem előtt betsesebbé tsinálni.
LILLA, vagy az Érzékeny Dalok III Könyvben. – E’ tzím alatt kerűl ki*
alatt <jön> kerűl ki
3-4 hét alatt egy verses Gyűjteményem, melly*
egy <Poétai> verses Gyűjteményem, melly<et>
a’ Himfy Szerelmeihez hasonlít. Érzékeny, szemérmes, és inkább szomorú, mint katzéros.*
katzéros: kacér, pajkos.
Ezt én még tavaly Nagyságodnak bátorkodtam ajánlani. Irtam is felőle Nagyságodhoz; de mivel Alázatos Levelemet a’ Postán Somogyba útasitottam, azt*
azt A sor fölött betoldva.
hiszem, hogy eltévelyedett. Most tehát, minekutánna ama nagy tűzben, melly 14 Junii 1802 Városunknak nagyobb részét a’ fővebb épűletekkel megemésztette; ’s az én tsekély Sans-soucimat*
Sanssouci: a francia kifejezés jelentése: ’gond nélkül’; Nagy Frigyes porosz király, a művészeteket pártoló felvilágosult uralkodó Potsdam melletti kastélyának neve, ahol Voltaire-t is vendégül látta (képét ld. V. Busa, 1995, 406. l.). Csokonai gyakran emlegette a magányos elvonultság jelképeként (ld. az 1801. május 19-i,* 1802. júliusi,* szeptember 16-i,* 1803. május 30-i* és 1804. szeptember 8-i* levélben).
is porrá tette, a’ Lilla’*
Lilla’ Sor fölötti betoldás, a nyomtattatását végződése, az át t-ből javítva.
nyomtattatását ekkoráig késleltette volna: bátorkodom azt újonnan a’ Nagyságod’ fényes pártfogásába mélly*
pártfogásába <aj> mélly
főhajtással ajánlani. Addigis míg szerentsém lenne Nagyságodnak magával a’ Könyvvel udvarolni: Ajánló-Levelemnek egy részét ide iktatni bátorkodom. Te pedig gyönyörű Elme*
Te pedig gyönyörű Elme etc.: a Gróf Erdődyné Ő Nagyságához című vers utolsó öt versszakának, a tulajdonképpeni ajánlásnak a kezdő sora, az elküldött tisztázatban nyilván ezúttal is szerepelt (ld. még az 1802. júliusi levélben*).
etc. Méltóztassa Nagyságod ezt az én bátorságomat, a’ Nagyságod’ Nemes Lelkéhez*
Lelkéhez A hez nek-ből javítva.
való határtalan bizodalmamnak tulajdonítani, Lillámat*
bizodalmamk [ = bizodalmamnak] <jeléűl elfogadni, Dalja> Lillámat A k utólag toldva a szóhoz, a tulajdonítani, a második és harmadik áthúzott szó fölé írva.
pedig úgy fogadni, mint egy bokor rózsát a’ Helikonról, mellyel a’ Nagyságod’ Tsillagkeresztjét a’ Grátziák’ oltára előtt felszentelni óhajtozom. A’ polgári érdem nem veszt a’ Múzsák’ megtisztelésében.*
megtisztel<tet>ésé<vel> A b [ = ben] az áthúzott toldalékra írva.
Alázatos*
<Mélly tisztelettel,> Alázatos
kéztsókolással vagyok
Nagyságodnak Debretz. 19 Maii. 1803. lekötelezett szolgája Cs. M. mk.