Vettem igen kedves levelét tegnap, és abba zárt gyönyörű Munkáit eljárok a’ dologban, ’s megirom a’ jövő postán mindent.
*Nem tudjuk pontosan, milyen munkákat küldött Csokonai elveszett levelében. Annyi ismeretes, hogy Márton segítségével tervezte kiadni az
Anakreoni Dalok kötetét, valamint három versét kották kíséretében. Márton októberi levelében (ld. az 1802. október 19-i levélben
*) A
Reményhez kéziratát kérte Csokonaitól, így lehet, hogy erről van itt is szó, de az sem kizárt hogy e levélben Márton az
Anakreoni Dalok felküldött kötetének vételét nyugtázta.
Bizonyosan kezébe fog menni Kedves Barátom az Urnak minden írása, nem vész el belőllök egy levél is. Az Írásokat Tek: Némethi János Úr,
*
Némethi János: „A levélben említett Némethi János talán azonos azzal a Némethi fiskálissal, aki 1784-ig Károlyi Antal gróf szolgálatában állt. (KazLev. I. 58.)” (CsEml. 570. l.) Némethiről nem találunk adatot Szendrey István kandidátusi értekezésében sem (Szendrey, 1960, 216. pp.).
Herczeg Eszterházy vólt Fiscalisa (a’ Deretskei Dominiumban) viszi de haza ért é még nem tudom, meg kell nézni. – A’ Barátom Munkáit olvasgatni nekem élet és gyönyörűség!
Ezért a’ fontos Ujsagért akarék ma írni Kedves Görög Barátunkat Ö Felsége a’ Korona Örökös Herczeg
Fő Nevelőjévé meltóztatott nevezni, és már holnap vagy holnap után bé is megy az Udvarhoz.
*Görög Demeternek a trónörökös Ferdinánd főherceg nevelőjévé való kinevezéséről van szó. Ez az egyik első híradás erről az eseményről, tudunk azonban Mártonnak egy három nappal korábban keltezett leveléről is, amelyben ugyancsak szerepel ez a hír (vö. Mikó, 1986, 44-45. l.). Görög Demeter azonban majd csak 1803 elején kezdte el nevelői munkáját az udvarban, s nem Ferdinánd, hanem József főherceg mellett (vö. Mikó, 1986, 45-46. l.; CsEml. 570. l.). A hírt nyilvánosan csak a Magyar Hírmondó 1803. február 15-i, 13. számában jelentette be Márton (185-186. l.).
Ez igen igen fontos Ujság. És még tudom nem tudja senki. Megy a’ Postára a’ követ. Éljen szerentsésen Édes Lelkem tökélletes szívü barátja
Bétsben Nov. 26 1802.