Bízodalmas Kedves Baratom Uram!
Rég óltától olta válaszoltam volna az Urnak hozzam küldőtt Levelere, de ebbe engemet a sok bajok meg akadajoztattak. En rész szerént az embereimet míngyárt a’ Városra el küldöttem rész szerént pedig magam Loháton a’ Várost meg jártam de sehol el adó nádat már nem talaltam, mivel azt az Debretzeniek mind fel szedtek – mind az által Hatván uttzai Eskűtt Nagy Mihály Ur
*(Ld. Csejtei, 1990, 166-167. l.)
számára vasarlott Nádból én Más fél szaz ~ 150 keve nadat júttatok ennek százának az árra hat Vfint és így 150
nek 9. Vfrint ha hát ez tettzik kérem az Urat hogy engemet felölle most mingyárt tudosittson, és ha hogy tettzeni fog, érette kűldgyön is ki szekeret míg amazok el nem viszik mert most kapos, akar tettzik akar nem tudosittson. Egyebarant vagyok
Az Urnak
Nánás 26ik Julÿ
1802.
baráttya
V. Tamás mp.
[Címzés:]
à Monsieur
Monsieur Michle de Csokonay mon bon ami
à
Debretzen.*A címzés magyarul: „Az úrnak Csokonai Mihály úrnak, jó barátomnak, Debrecenbe.”
K. b. ötsem!
*
K. b. ötsem: kedves barátom öcsém.
Ezen Levelemet Csokonay Urnak magad vidd el és reá valaszt most ki küld bizonyosan, ha otthon nem volna maga, jarj vegire az Asszonytól
*
az Asszonytól: feltehetően a költő anyjára, Csokonai Józsefnéra gondol.
hogy kellé a’ Levelbe irott dolog, és Kőrnyűlalassosan tudosítts
Sig. Nánás 26
ik Julÿ 1802.
V T mp.