HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Széchényi Ferencnek
Komárom, 1802. február 13.
R.-Komárom, Febr: 13 d. [N.] 1802.


Nagy Méltóságú Gróf
Kegyelmes Uram!


Excellentiádnak kegyes Levelét ’s erántam érdemem felett kimutatott pártfogását ’s grátziáját mélly tisztelettel venni szerentsém volt; melly által magamat, az holtigvaló háládatosságra ’s az Excellentiád’ parantsolatinak mindenkor híven való bétöltésére, egésszen lekötelezettnek esmérem. Legközelebb tehát ama’ 3 punctumokra, mellyekre válaszolnom törvényemmé lett, alázatos Feleletemmel udvarolni bátorkodom. Munkáimnak kiadását Diéta utánra halasztom: mert Excellentiádnak parantsolatja. Használni fog ez a’ haladék ő rájok nézve is: mert ezt az időt faragásokra és ékesgetésekre fogom fordítani; és egyébaránt is még egésszen letisztázva nintsenek.
A’ mi foglalatjokat illeti. A’ serieuse gondolatokban elkívántam szorgalmatosan kerűlni mind azt, valami a’ dolgoknak mostani fekvéséhez képest, botránkoztató volna: valamint a nyájasabb tárgyak körűl, még ahol a’ myrtuskoszorúért láttatom is énekelni, minden obscenitást és pajkosságot; úgyhogy az én Daljaimban inkább a’ Petrárka Lauráját*
Petrárka Laurája: Laura Francesco Petrarca múzsája volt, Petrarca költészete a testiségtől mentes, égi szerelem jegyében fogant.
találni fel, mint sem a’ Tómisi Számkivetettnek a’ Corinnáját.*
Tómisi Számkivetettnek a Corinnája: Corinna Ovidius múzsája, akihez frivol, erotikus versei szólnak.
De előre minek szabodom? Excellentiád maga méltóztassék róla ítéletet bőlts általlátása szerént hozni: az én tisztem tsak az, hogy mindnyáját előre bémutassam; mellyet fogok is gész készséggel és tisztelettel tselekedni; hanem, hogy Excellentiádnak is egyszerre sokkal ne alkalmatlankodjam, magam is (míg egy része Excellentiádnál lejénd) a’ tőbbivel foglalatoskodhassam, apró Csomónként, mellyek 7–8 árkusból fognak állani, vagyis Heftweis*
Heftweis: (ném.) csomónként, füzetenként.
udvarlok vélek Excellentiádnak, hahogy ezen Könyörgésemet applacidálni méltóztatik. A’ nagyobbatska Fordításokat, minthogy vélek az Eredeti nyelven Excellentiádnak széles tudománya esméretes, úgy gondolnám, elég lenne tsak megnevezni. Ezek pedig név szerént: 1) A’ Georgicorum Libri IV. Ex Virgilii Operibus.*
Georgicorum. Libri IV. Ex Virgilii Operibus.: „Vergilius Georgiconja négy könyvben” (ld. erről az 1800. december 19-i* és az 1802. január 10-i* leveleket).
Hanem ezt már a’ Mélt. Gróf Festetits György Ő Nagysága, erántam viseltető Kegyességéből magáévá tenni méltóztatott, és itten tsak egy alázatos Tudósításképpen bátorkodtam említeni, tudván mennyire interessálja Excellentiádat minden Literatúrai igyekezet. 2) L’ Aminta, Favola Boschereccia, di Torq. Tassó.*
LAminta, Favola Boschereccia di Torq. Tassó: „Amintás, Torquato Tasso erdei meséje”.
3) Cantate di Piet: Metastasio.*
Cantate di Piet: Metastasio: „Pietro Metastasio kantátái” (ld. az 1798. augusztus 4-i levél vonatkozó sorait* és jegyzeteit).
4) L’ Achille di Sciro; La Didone abbandonata; Il Rè Pastore: Tragedie del Medesimo.*
LAchille di Sciro; La Didone abbandonata; Il Ré Pastore: Tragedie del Medesimo: „Ákhilles Stzirusbann, Az elhagyatott Dídó, A’ Pásztor Király: ugyanazon szerző tragédiái” (ld. az 1798. augusztus 4-i levél vonatkozó sorait* és jegyzeteit).
5) Le Temple de [Gn]ide, Poeme de Montesquieu.*
Le Temple de [Gn]ide, Poeme de Montesquieu: „Montesquieu: A knüdoszi templom”.
6) La Boucle de Cheveux enlevé, Heroï: Comique de Pope.*
La Boucle de Cheveux enlevé, Heroď: Comique de Pope: „Az elragadtatott hajfürt, Pope komikus eposza”.
7) Die Zauberflőte. Opera von Schikaneder.*
Die Zauberflöte. Opera von Schikaneder: „A Varázsfuvola. Schikaneder operája”.
8) Der Frühling, von Kleist.*
Der Frühling von Kleist: „A Tavasz” (fordítása meg is jelent 1802-ben).
– Ezt az utolsót a’ héten sajtó alá tétettem, reménylvén, hogy ennek a’ hasonlíthatatlan Versezetnek belső Érdeme nékem is kegyelmet nyér a’ Mélt: Grófné Ő Excellentiája előtt, kinek ezzel névnapi alázatos Ajándékúl kívánok udvarolni, ide zárván mély főhajtással ’s kéztsókolással az ajánló kis Versetskét is, a’ mellyet a’ Horatius’ Libri IVi Oda 8 jának*
Horatius’ Libri IV. Oda 8-vája: Horatius: Ódák. IV. könyv, 8. vers. Innen vette a mottót (ld. az 1802. február 16-i levélben*).
követésére készítettem.*
E sorok mintha arra utalnának, hogy ide is mellékelte a grófnéhoz szóló ajánlóverset, amely a február 16-i levél* részeként maradt fenn.
Méltóztassák Excellentiád és Ő Excellentiája, ezt a’ kitsiny, de a’ Kleist’ és a’ szép Tavasz’ nevéért betses Ajándékot kegyes szívvel elfogadni, ’s az Excellentiátok eránt való örökös tiszteletemmel és háládatosságommal a’ magam méltatlan voltomat kipótolni. Ennek a’ kis Munkának, melly tsak 7 árkusból áll, és belőle 500 Exemplárt nyomtattatok, ennek az árra, mondom, fundusképpen fog arra szolgálni, hogy annál könnyebben foglalatoskodhassam a’ Diéta’ elmúlásáig ama’ Többivel. Ennek a’ Nyomtattása semmiben sem ellenkezik azon 3 pontokkal; minthogy még a’ Diéta előtt jóval kikerűl, a’ foglalatja világszerte esméretes, az Ajánló Levél pedig a’ Mélt. Grófnéhoz, Ő Excellentiájához vagyon intézve. –
Többire, a’ Méltóságos Grófné Ő Excellentiájának több számos és boldog esztendőket, egész Nagyságos Grófi Házával együtt, kéztsókolva és tellyes szívből kívánván; magamat pedig az előmbe kegyelmesen szabott parantsolatok körűl foglalatoskodtatván: addigis Músáimat, születendő Árpádomat,*
Árpád: az Árpád-eposzra utal.
és önnön magamat az Excellentiád’ Kegyelmébe alázatos bizodalommal rekesztem, és változhatatlan tisztelettel maradok

 Kegyelmes Uram
 Excellentiádnak
alázatos hív szolgája
Csokonay Mihály.
mk.