Vettem a’
Pilulas Moschatas Pyramidales,*
Pilulas Moschatas Pyramidales: „Mint a levél bevezetéséből kitűnik, Csokonai tréfás feliratú csomagban, pézsmaillatú piluláknak álcázva küldte Földinek Hajdúhadházra Blumauer versének fordítást. A »pilula moschata« egyébként afrodiziakumként volt használatos.” (CsEml. 558. l.)
és valamíg fel nem bontottam a’ Skatulát, mindég tévedésben tartott, hogy ki? ’s mitsoda orvosságot,? ’s mi tévedésből küldött hozzám? az egyenesebb, ’s kötelességbeli gondolat igazán
Pilulákról lévén, mellyet a’ czifra Skatula is örökített. A’ Körtvélyt minden eddig kóstolt Körtvélyek felett, igen kellemetesnek találtam, mind különös szagára, ízére, mind idején érésére nézve: melly czél előttem a’ Gyümőlts fák be szerzésében, kiváltképpen e’ két különös: idején, vagy
korán való,
*
korán, való, A való, utólag betoldva a sor fölött, előtte a vessző javítatlanul maradt, elhagytuk.
és
késő gyümöltsök. Már ez a’ kedvességet meg nyerte, – és nints egyéb hátra, hanem hogy tavasszal óltó ágakat kapjak belőle, mellyet szorgalmatoson ki is kérek.
A’
Pándi Medgynek, várom még az igaz Etymonját, mint a’
Gilvánakis.
*
Gilva: (táj.) „gomba’ neme, melly rothadásnak indúltt gyertyán- bikk- és szil-törzsökökön pesdül ki” (Dorottya/j.).
etc.
A’ Blumauer Odáját an der Leibstúhl, meg olvastam, és némelly mellesleges jegyzéseimet hozzá adva, gyönyörködve küldöm vissza, emlékezvén a’ régi Rómaiaknak egymás között való Elolvasásokra.
(si placet) Árnyékszék:
Kis Szék! mellynek Nevét nem emlegetjük
Ha tudjuk a’ Politziát,
Vagy mellé mindenkor vígyázva vetjük
A’ tisztes Salva-veniat.
De a’ kit még is meg keres napjába
A’ leg szorosb órába is
’S Ajulás nélkűl bűzölget magába
A’ leg finnyásabb Dáma is.
A’ két első Pár Német Vers, magyarúl négynek nagy szószaporítás. Kivált a’ Politziát, Salva veniat, mint idegen tóldalékokat innét mind el obsitolnám. Én probáltam a’ Némethez így szorossabban faragni
Kis Szék! mellynek Nevét ki tenni szégyen,
Vagy eggy, vagy más Palást nélkűl;*
De mellyet, bár leg finnyásb Dáma légyen,
Minden, palást nélkűl meg űl.
(tsupasz seggel)
*1 Arnyékszék, Szükségszék, hátra, Buda, Sárdinia s at.
2. elég van ollyan ember, a’ ki nem minden nap; de különben is mindjárt következik ez a’ szó.
Minden nap a’ te Oltárodra tészi
Természet áldozatjait
E’ nagy Világnak a’ galántabb részi
’S Temjénjét fel botsátja itt.
galántabb a’ mennyibe nints mindenütt Commod szék; egyéb aránt más is. részi, tűrhetem, de kerűlöm. mert analogia szerént része.
itt: oskolai, pedantisch tóldalék. etc.
Olly Bálvány vagy te, mellynek a’ Királyok
Gyakor térdet görbítenek
*A fogalmazványban e sor így hangzik: Térdet, fejet görbítenek.
És a’ kit ők, tsak áldást nyúlyts reájok
Hajdon farral süveglenek.
Olly hív Barát is vagy, hogy a te széked
Előtt minden nap meg jelen
A’
nagy szemérmű Abtissa,*
Abtissa: (lat.) apátnő, a fogalmazványban apáca áll a helyén.
’s tenéked
Magát mutatja meztelen.
Ismét illetlen szaporítás két pár vers, négy pár magyar versben. és kivált akár Széknek azt írni: Széked előtt, akár Barátnak: Széked előtt; erőltetett, ’s tévedt gondolat. Nekem így jöve:
Olly Bálvány vagy te, kit le tolt gatyával
Királyok is süveglenek.
Olly hiv Barát, kit fel fogott szoknyával (ruhával)
Apáczák látni merjenek.
NB. Minden nap: hic chorda aberrat eadem!
*
hic chorda aberrat eadem!: itt ugyanazon a húron hibázik (vö. CsEml. 558. l.). Utalás Horatius Ars poeticájának 355–356. soraira: „Citharoedus ridetur, chorda qui semper oberrat eadem” („Nevetek a lantjátékoson, aki mindig ugyanazon a húron hibázik”; Tegyey Imre fordítása).
*E sor a bal oldalra, a vers alá van betoldva.
NB 1. A nagy szemérmű Abtissa ?????
2. Gatya, szoknya itt mind el mehet, mert mind tsak alsó ruha. és az a’ notabl, hogy eggyik le tolja, másik fel fogja. ’s a t.
Mint Isteneknek Trónusán a’ Mennyen
Nagy gőggel űl a’ Bőlts te rád *
Büszkén tekint le, és durrantja fennyen
A’ zúgó menydörgést alád.
*
Inconvenientia Casuum.*
Inconvenientia Casuum: (lat.) nem egyező nyelvtani esetek. Vagyis szerinte: ’ül valahol’, s nem ’valahová’.
eggyik
quies in loco*
quies in loco: (lat.) nyugalom egy helyen.
másik
motus ad locum.*
motus ad locum: (lat.) mozgás egy helyhez.
jobb vólna már itt
rajtad. ha etc.
Te vagy példája a’ Trónusnak sokba;
Mert lám, sok milliók közül
*A fogalmazványban lám, sok milliók helyett annyi milliók áll.
Te rajtad is, miként a’ Tronusokba
Egyszerre eggynél több nem űl.
ba, ba . rajtad; eadem inconven.
*A rövidítést föloldva: inconvenientia.
Casuum Már itt mind lehetne:
ban.
Te vagy, mellynél több pompa, ’s Étikette
Mint a’ Trónus körűl vagyon;
(homályos syntaxis)
Mert mellyik Trónus az, mellynek mellette
Udvarlanának olly nagyon?
hát így?
Te vagy, kinél a’ Pompa ’s Étikette
Mint Trónusnál, jobban pözsög.
Mert mellyik Trónus az, mellynek mellette
A’ hízelkedő így nyüzsög?
De abba méltó tégedet betsűlni
Minden …
*A fogalmazványban a kipontozott rész helyén szagos áll.
székek felett,*
Hogy a’ Tronusba sokszor terhes űlni;
Te még könnyítessz a’ helyett.
* Akármi Gondszékek felett.
a’ hol gondolkoznak, Praesesek, Bírák, Számadók, Concipisták, Poéták, ’s minden Tudósok székei etc.
Ajánlod kebled a’ test ösztönétől
Nyomott embernek szívesen,
’s Az emberség leg sullyosabb terhétől
Ő tet fel óldod édesen.*
* Fel óldod őtet édesen. (több Jambus pes lessz és nints az az Olasz vers, a’ melly mollisabb vólna!)
Nagy Lélek, kis Lélek, bútsúdat járja,
Ha Lépszorúlás bántja őt.
Te általad le higgad Lelke1 sárja,
2Melly rá vastag ködburkot szőtt.
A’ fő, ’s köz ember, mind bútsúdat járja
Ha Lépdugúlás bántja őt.
v: Ha a’ Lépgörts epeszti etc.
Milzsucht igaz hogy Hypochondria, melly magyarúl Lép dugúlás, Lépgörts: de ennek nints a’ sok székkel baja, sőt ritkán bántja. Jobban illenék ide a’ Hasmenés=Diarrhoea, Vérhas, Dysenteria.
Ha kínos Vérhas gyötri őt, v. Ha Hasmenés epeszti őt.
Ebbe járják igazán a’ bútsút! és melly jól esik!!
*Ez, és a következő sor a bal oldalon, a vers alatt van betoldva.
NB.
1. Leg alább:
Elme sárja.
2. Ez ollyan éppen keménynek, mint a’ meg előző versvég mollisnak v. tenerumnak. de jó.
Melly sok tsudádat szemléljük napjába!
Te hozzád a’ szegény beteg,
*A fogalmazványban a’ szegény helyett sok szegény áll.
Mint a’ nyavalygó Moslemin Mekkába,
Tolúl, hogy őtet gyógyítsd meg.*
* Úgy forr, és úgy keresget meg.
Egésség széke*
*A fogalmazványban Egésség széke helyett Áldásnak széke áll.
vagy te, ’s áldozatját
Hijába nem tálalja ki*
A’ Patiens, mert régi állapotját
Te tőled érte meg nyeri.
* Itt nints czélozás; de ő az elébbi versben, még nem ment a’ gyógyulásra, melly itt foly; hanem tsak a’ folyamodásra.
* Itt nem haszontalan teszi az áldozatot *A két oszloposan írt szövegrész közöt kapcsos zárójal áll.
*A két oszloposan írt szövegrész közöt kapcsos zárójal áll.
A’ Szenvedő; mert ujjúlt állapotját ki tálalni?
Ezer háladással*
háládassal em.
veszi. a’
Patiens?
A’ többit én önként nem tsináltam ki, ne hogy majd mind új legyen; hanem értelmem szerént meg világosítom, avagy tsak a’ megszámozott helyeket.
Du bist der Chef für den auf seinem Stuhle.
So mancher H…* schwitzt.
*Az idézet magyarul: „Te vagy az a főnök, aki miatt némely H… is izzad székén.” (CsEml. 558. l.)
* 1. Nem
Hundsfut; hanem nekem semmi illendőbbnek nem tetszik, mint
Hertzeg!!!! Herzog*
Herzog A Hertzeg fölé írva.
(ha hogy nem
hátully hinteres*
hinteres A hátully fölé írva.
)
NB. a’
Schef generálságért*
Schef generálság: „General en chef a legfővebb Vezére egy sok ezerből álló fegyveres Seregnek, a’ kitől függnek osztán minden osztályos generálisok” (Dorottya/j.).
sok Hertzeg izzad.
Coburg, Jork,*
Jork: az angol York hercegi családra utal, de hogy melyik tagjára, az nem derül ki.
Reisz*
Reisz: a német Reusz hercegi családra utal, leginkább XIII- XV. és XVII. Henrik hercegek valamelyike jöhet szóba (vö. Decsy, 1795, 72–73. l.).
*
Coburg, <K…> Nem tudjuk elolvasni az áth. szót, a CsEml. olvasata: Karl, ezt főszövegként közli, ott azonban a következő szó nem szerepel.
2 ha valami
Hellus lehetne: de Hertzegről is igaz ez. vagy
(Heros) !!!
*A kéziratban egy sornyi betoldás található a bal hasáb alján; a Heros e sor vége fölött, egy vonalban a fölötte lévő sorral (So mancher...) olvasható.
Drum, dass du mich etc. etc.
Miért fél kedves Nimfája el nyelésétől, én sem tudom
So bring’ ich dír,
du Erbfeind aller Dichter etc.
*Az idézett verssorok magyarul (szögletes zárójelben a Földi által nem idézett részek: „Hogy te engem [mint bíró el ne nyelj egyszer szőröstül-bőröstül], azért hozom neked, költők ős ellensége [ezt a dalt áldozatul].” (CsEml. 558. l.)
Miért a’
Szükségszék a’ Poétáknak
örökös ellensége, azt sem mondhatom meg, hanem hogy fellyebb a’
Sorgestuhléba
*
Sorgestuhle: (ném.) gondszék (ld. föntebb).
ők is be jöttek, azt fel jegyzettem. Hogy a Poeták
Hypochondriára hajlandók, vagy sokan benne is vagynak, az is igaz. Hogy a’ Poéták mélly gondolatúk, tépelődő képzésűk, sokszor igen komorok, másszor igen is vígak, eggy szóval, nem tsak érzékenyek, hanem igen ki feszűlt érzésűk, melly a’
Hypochondriában mind meg van; az is tagadhatatlan. etc. etc.
*A kéziratban e mondat a bal hasáb üres helyére vannak írva, s egy NB. jelzés mutatja helyét a jobb hasáb szövegében, a Horatius-idézet előtt.
talám a’ gondolkozás és képzelődés nagy ösztönétől vezéreltetve, néha a’ Szükségszékre is restelnek menni, és az is terhekre van; hogy addig némelly jó gondolatjaikat el szalasztják?
– –
genus irritabile Vatum. Hor. *Horatius, Flaccus Quintus:
Episztolae. II. 2. 102. "a költő ingerlékeny fajta".
Ha a’ többi is ki lessz dolgozva, én igen szeretném meg nézni, és ki kérem. Ez magába is nem utólsó Lied, de Blumauer fordításának is jó lessz.
Vályi1* Más képpen
Vájdki Klára *A lábjegyzet helyét a levél szövegében csillag jelzi, a csillag és a jegyzet a levél szövegétől eltérő, egymással megegyező kéz írása, a lap szélén, haránt irányban.
Ld. fennmaradt levélváltásuk történetét valamint a Kapcsolattörténetet.
*
most van eggy hirdetés a’
Magyar Kurirban, erről akarék még értekezni, kinek oda fel négy esztendei bujdostodban, Te is hízelkedtél némelly dítsérő versekkel. Irj valamit róla,
quod genus mortalium?*
quod genus mortalium?: (lat.) a halandóknak e fajtáját?
neked jobban kell esmerni. Én tsak annyit tudhatok róla, (ezen most a Kurirban olvasható
*
olvastató em.
tulajdon maga eggyűgyűségének rajzolásán kivűl) hogy ő is
Krankenwarterin a’ haldokló Magyar Poésis mellett. Nem árt ezt meg olvasnod, sub Nro.
53.*
sub Nro. 53.: az 53. számban.
és ítélj!!
*Vályi Klára „Jelentés”-e megjelentetendő verses munkájáról, ami a leírás alapján – a végül 1810-ben kiadott – Magyar Tempé-re hasonlít, a Magyar Kurirban 1800. július 1-én, a II. kötet 1. számában jelent meg (15–16. l.). Földi utalása az 53. számra („sub Nro. 53.”) azonban nem puszta tévedés lehet, mert a szerkesztő, Pánczél Dániel rövid közleményben tudtul adta e számban, hogy a késedelmek elkerülése végett e számot még az előző félévi borítékban küldték szét, így talán ebből fakad Földi eltérő forrásmegjelölése.
Tovább is pedig írj mindent, és velem valami tetszik, közölvén, szeresd
Barátodat
Főldit. mp.