HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Pálóczi Horváth Ádám – Csokonai Vitéz Mihálynak
Alsok, 1799. december 24.

Ha szabad vólt válogatni hajdan az Istenekben,
Melyktűl kérj tanátsot ’s áldást? bizonyos Szenthelyekben;
De a’ három lábú asztalt valaki után járni
Nints példa; ’s még Sandornak*
Sandor: az utalás értelme nem világos.
is sok volna azt meg-várni
En sem akartam Apollót*
Apolló: a költészet istene, itt: Csokonai.
haza várni helyembe,
Delfisbe*
Delfis: Delphoi, Apolló egyik legfőbb jóshelye, itt: Csurgó.
indúltam fejér fátyolos Innepembe:
De itt meg állok, jöjj ide; mind azért hogy Ammonnak*
Ammon: az egyiptomi főisten, a görögök is tisztelték a Zeusszal azonosított, kosszarvúnak ábrázolt istent, itt: Csépán János.
Jussa van erre; mind pedig mivel itt többen vannak.
Hozd-el Delfist a’ szomszedba: és itt áldj meg engemet. –
Nézd a’ Kalendariumban Kristus előtt Nevemet.*
E sor december 24-re, Ádám napjára utal.

Horváth mp.
Az Alsoki Papné és a’ Feleségem szivesen látják az Urat ebédre.


[Címzés:]

À*
A’ em.
Monsieur
Monsieur de Csokonaÿ Professeur.
à*
a’ em.
Csurgo.*
A címzés magyarul: „Az úrnak, Csokonai professzor úrnak Csurgóra.”