Élsz? és mint vagy? – Én itten nyüglődöm ebbe a’ P – Világba. – Ugy-é? sokat mondtam ki ebbe az eggy szóba. Bővebben-is meg világosítom, hogy tudniillik én eggy olly hellyben lakom a’ mellyhez képest D – egész London. Itt az értelem, ész, józan okosság minden lépésébe nagyon nyög, az izlés porba és szenybe hever. – A’ sziv az ittzéig
*Az ivásra korlátozódó életélvezetre utal.
határozódik. Az én Ifjúságomnak Purgatoriuma
*A szó után pont áll, de a mondat folytatódik, ezért elhagytuk.
– P – ’s a’ benne uralkodó Démon az M – I – .
*
M – I – : Magyar Ius (Jog).
Exorcizáljátok valahogy barátim – mert meg öl. A’ ti szentelt Vitézeitekhez folyamodtam óh Muzsák! ’S ti csak rettentőbbé tettétek, de nem üztétek ki ezt. Ovidiustól
*Augustus császár i. sz. 8-ban a Fekete-tenger partján fekvő Tomiba száműzte.
fogva a’ Marini
*Kétszer is börtönbe került.
ideéig, ’s a’ Marini ideétől fogva az enyémig, közönséges hajó-törő Scillájok volt ez a’ szelidebb Genieknek. Csak azért is bóldogabb vagy az én itéletem szerint oh Kedves Barátom! hogy M – I – nem tanulsz. Ah boldogok azok, a’ kik vagy emberi filosofiát nem tanúltak és M – I – re adják magokat, vagy az filosofiát emberi modon tanulhatták meg, ’s nem vóltak kéntelenek M – I –t tanulni.
*Itt a bekezdés végéig Csokonai – kivételesnek mondható módon – közvetlenül vall filozófiai nézetei alapjairól. Itt mondja ki egyértelműen azt a versei hátterében meghúzódó gondolatot, hogy a „Természet az Isten” (ld. minderről Bíró, 1994, 406–407. l.; Debreczeni, 1993a, 161–187. l., főleg 161–164. és 183–184. l.).
– Látom én Barátom, hogy mihelyt a’ Természeten túl mégyünk, minden szentség és igazság mellett bolondok maradunk. – A’ Természet az Isten, a’ ki minket teremtett, a’ ki nékünk törvényt adott, és a’ ki mig az ő szabási mellett maradunk, bóldogit, mihelyt vagy kivüle vagy felette keressük a’ Valóságot,
*
Valóság: (rég.) igazság (Mezei Márta adata).
fájdalmasan megbüntet. Mind balgatagság az olly tanulmány, a’ melly a’ Természet korlátján túl ragad, sőt a’ melyik a’ Természetben keresi a’ Természetet, az is bolond, mint minden
curiosa fisika.
*
fisika Utána a kiadó megjegyzése: (így!).
*
curiosa fisika: Vargha Balázs (kéziratos jegyzetében) Hatvani István természettudományos kísérleteire utalva ’különcködő fizika’ meghatározást ad e furcsa terminusra nézve. Mezei Márta a szövegbe inkább illő ’kísérleti fizika’ értelmet tulajdonítja e kifejezésnek (curiosus: kiváncsi, vizsgálódó).
–
Átkozom barátom az én időmet, az én születésem helyét, a’ melly engemet úgy tanitott, hogy N – esztendős
*
N – : ekkor 23. esztendejében volt.
korombanis tsak alig láthatom az illyeneket, és ha látom-is, meg kell magamban folytanom a’ sohajtozó csuklásokat, hogy a’ világ vagy bolondnak, vagy perduellisnek ne nevezzen. – Ah bóldog Lelkek! Vajha én közöttetek születtem, vajha nálatok nevelkedtem vólna: mostan csak annyira lettem volna hozzátok, mint én hozzám az
otohajti
*
otohajti: tahiti vadember (ld. még: pl.
Az Otahajta című versben
*).
mezitelen! Pedig, óh! történetek, a’ boldogság el van zárva az én sohajtásim elől. Óh! vajha a’ következendő kor meg tudhatná és meg esmérhetné, hogy én nem saját hibám miatt nem lehettem azzá a’ mit ohajtottam, hanem az illy okok miatt! – Nékem ugyan nem volna egyébb vágyásom, hanem hogy németül meg tanulhassak,
*
németül meg tanulhassak: német nyelvből már 1793-ban készített fordításokat, de Kövy Sándor bizonyítványában, amelyet a költő Sárospatakról való eltávoztakor adott ki, ugyancsak ez áll: „eltávozott innét, hogy a német nyelvben gyakorolja magát, és – ha alkalma nyílik – Lőcsén joggyakorlatot folytasson” (CsEml. 71. l.). A költő német nyelvtudásáról összefoglalóan ld. CsSzéppr. 31-311. l.
és egy kevés újj filosofiát ’s
Mathesist érthessek. – Akkor meg szünnék az én kivánságimtól ’s szerentse keresésemet eggy szük hajlékotskámba határoznám, a’ mellyben a’ világnak minden kintsét fel találnám az én nehány barátimba ’s az én Muzsámba. De a’ sok optativus mindég! a’ sok nám – nem vólna – ’s a’ t’.
Tiszteld édes Barátom P – I – Urat,
*
P –
I – : Nem dönthető el pontosan, kit takar a monogram. Kézenfekvő lenne Puky Istvánt érteni rajta (ld.
CsMM, 1981, II. 383. l.), de ő éppen Csokonai diáktársa volt akkor Sárospatakon, s nem is illik rá, már koránál fogva sem, a „
jó szivű Tudós Hazafi” jellemzés. Talán inkább Péchy Imrére, a bihari alispánra kell gondolnunk, ahogy azt Szilágyi Ferenc felvetette (
Szilágyi, 1981, 280. l.), lévén ő is tagja annak a csoportnak, amelyhez Csokonait szoros szálak fűzték. Lásd még a Puky Istvánnal való Kapcsolattörténetet.
* és e’ jó szivű Tudós Hazafinak ajánlj kedves emlékezetébe – Ha valamely Nagy személy csak emlékezék is róllunk, azonnal vigadunk szerentsénken, és ha eggy homályos Ifiú vagy eggy kis emberke tisztel-is, hidegen gondolkozunk. Ha A – fi Ur
*
A –
fi Ur: Abaffy Ferenc Árva megyei alispán, lánya Berzeviczy Pál felesége volt (ld. 1795. július-decemberben írt levelünk jegyzeteit;
* vö.
Szilágyi, 1981, 279–280. l. és
Benda, 1952, 1957, I. 204. l.). Vargha Balázs kéziratos jegyzeteiben felveti annak lehetőségét, hogy itt nem az idős Abaffy Ferencről van szó, hanem valamelyik gyermekéről, négy nevet (Antal, Vendel, József, János) fel is sorol Decsy Sámuel 1794-es almanachja alapján (
Decsy, 1794, 235–236. l., vö.
Benda, 1952, 1957, III. 122. l.).
illyen vólna, hidd el én sem említeném, ha mindjárt excellentiás Ur volna-is, de minthogy ember és filosofus, ’s vélem edjütt a’ Természetnek leg szentebb Istenét imádja, bátorkodom általad béjelenteni, hogy érdemeit tisztelem! – –
Fogjunk kezet, bóldógabb halandók! eggymással a’ barátság ’s az emberiség felségess óltára előtt, szeressük egymást, mig a’ meg igézett halandók a’ tőllök épült mennyei Jerusálem
*
mennyei Jerusálem: ld. a Jelenések Könyvében (Vargha Balázs adata).
kapuin kotzogtatnak, ’s Isten fiává fogadván magokat, el felejtkeznek arról, – hogy ők emberek – Ah ember! – Ah szeretet! –