Pest. 10 Mai. 1795.*A lap hátlapján, a jobb felső sarokban is található datálás, kissé más formában, más tintával; minden bizonnyal Mátyási feljegyzésében: 1795. 10a. Maii., ezt elhagytuk.
Mátyássi József Úrnak
Csokonai Vitéz Mihály
Az örökös Barátságnak szent kézfogását!
Ezértis sok hálát nyer tőlem Ketskemét,
Hogy Kinek eddigis tiszteltem érdemét,
MÁTYÁSI Barátom, ’s Bátyám Apollóba’!
Veled ő állított legelőször szóba.
Én ugyan bár addig Veled nemis szóltam,
De hidd-el mindenkor hív tisztelőd vóltam.
Így tett barátoddá, Édes Hazámfia!
Eggy néma, de legjobb Correspondentia.
Úgy vagyon! a’ Kedves Poéta Nevezet
Fogatott szívembe legelőször kezet. –
Bőlts GRÓFod’ lábánál Múzsám addig jára,
Hogy eggyszer rá akad eggy újabb Múzsára;
A’ Tiéd vólt, – ’s mindjárt előtte meghajolt,
Vetvén eggy tisztelést petsétlő Capriolt;
És mivel tetézett érdemeit látta,
Honnjábann a’ Tisza partjánn túl imádta. –
Hányszor óhajtottam, hogy szemlélhesselek,
Tiszteletem felől tudóssá tegyelek!
De hálá az Égnek! megvan a’ mit kértem,
Megvan; Személyedet mivel megesmértem;
’s Még nem tsak az, a’ mi utánn sohajtoztam,
Mert ebédeltemis Veled ’s tarókoztam. –
Pestreis eggy kotsinn mint szerelmes Hazánk
Hív fiai eggyütt örömmel útazánk.
Azólta hány szíves beszédek valának,
Mellyek szánkból kőltsön szívünkből folyának!
Te tudod azt, Múzsám! és Te, ő Múzsája!
Mit szólt e’ két barát’ és Poéta’ szája?
Én ugyan, Barátom, ha bár távol vagyok,
Szívembenn Nevednek eggy darab részt hagyok,
’s Bár bele a’ Gondok táborosann járnak;
Mégis ott áldozom Néked mint eggy Lárnak.
A’ többek közt, hogy bé szóltál ablakomba,
Énis jót kívántam Néked; de azomba
Múzsáddal játszodván Múzsám, hamarjába
E’ dalotskát zengé kisded Hárfájába:
Tréfás Magyar Dal.
A’ mint beszéll Trattner, Patzkó,
*Patzkó Ferenc Ágoston (1730k.–1792 után) pesti nyomdász 1730 körül született, és 1792-ből még van róla adatunk (ld.
, 463. l.), noha halálát a lexikonok 1790 körülre teszik. Halála után fia, Patzkó Ferenc József (1755k.–1806) vette át a nyomda vezetését, itt (és a további levelekben, ld. 134., 167. sz.) róla lehet szó.
Most jött ki eggy Istória. –
Nem
*Jav. ebből: Nintsen
jó
*A sor fölött betoldva.
benne, mondja Latzkó,
*
Latzkó: feltehetően nem személyre vonatkozik, általános személymegjelölés gyakori névvel.
A’ sok Teketória,
Ha Semminél több Valami,
Tsak Probatio Calami,
Mind az a’ mi!
M’ért nem forgott hasznosabba’,
A’ mi vólna szűkséges,
Nintsen az egész Darabba’
Eggy Versis idvességes.
Sok vágott nyelvű Mátyás
*
vágott nyelvű Mátyás: mátyásmadár, szajkó. Szilágyi Ferenc Trattner Mátyásra is vonatkoztatja ezt az utalást.
itt,
A’ ki olvassa MátyasIt,
Tsak, tsak ásitt.
Mind szerelmes és szúrdaló,
Sok ostobát megsérte,
Eggy két itsze borra való
Kár eggy tökfőtől érte.
Jobb vólna addig aludna,
Vagy Verset írni ne tudna,
Ne hazudna.
Így gúnyolák sok Zoilok
Érdemidet a’ porba,
Fel vólt húzva mérges nyilok
Nyelvek végénn eggy sorba,
Mellyeket az Esztelenek
Az Okosoknak ellenek
Hegyeztenek.
Én pedig a’ Szebb Lelkekkel
Te melletted kikeltem
És nagy Nevednek ezekkel
Zőld borostyánt szenteltem.
Magam utánnad azomba
A’ Parnasszusi Templomba
Mentem nyomba.
Verseidről azt ítélem,
’s Mások is úgy ítélnek;
Hogy azokba eggyütt vélem
Eggy nagy Lelket szemlélnek.
Maga a’ Tsók méltó vólna,
Hogy minden Szép rád hajolna,
Megtsókolna! –