Indúlj Músám! kettőztessed mind addig lépésedet
Míg meg látod a Balaton kies partján Füredet
Azt mihelyt meg látod köszöntsd még messzire Horváthot
Mellyre Tihan kősziklája zengedezzen vivátot
Meg tévén e’ tiszteletet, menj bé: maga Érató
Lessz tanúló szobájába hozzá az út mutató
Menj bé: Ő vagy Bernoullival méri a roppant Eget
Vagy a Newton tsővén
*Newton készítette 1668-ban az első tükrös távcsövet.
nézi a végetlen üreget
Fel repűlvén nagy elméje a nap tányérja felett
A sok ezer Világoknak fel fedezgetője lett
Bujkál a’ tágas Mindenben eggy Világról másikra
A főld neki tsak eggy por szem, a nap tüze eggy szikra
Onnan fellyűl le tekíntvén e Világot meg veti
A port ’s abban kevélyen mászó férget neveti
Imádja mély tisztelettel az örök Mindenhatót
A’ ki tsak eggy Légyen szóra ílly ditsőt formálhatott
*A 8-17. sorok jellegzetesen a fiziko-teológia gondolatait és fogalmait használják, akárcsak Az én Életem (CsÖM. II. 110-113. l.) című vers hasonló része, mely azonban már az e világképtől való távolodás jegyében született (vö. Debreczeni, 1993a, 162-163. l.).
Vagy ha itt alatt keresi gyönyörűségét: édes
Múlattságot szerez neki Jacquet
*
Jaquet: „valószínűleg Jacquet-Droz (Pierre), svájci fizikus és mechanikus vagy pedig annak fia, Henri Louis, különféle önműködő szerkezetek készítője.” (CsÖM. II. 319. l.)
vagy Archimedes
Száz ökörre betsűli ő ’s kintsére a’ Világnak
Ha kiálthat eggy έυςεκát
*
έυςεκα: (gör.) ’Megvan!’ – Arkhimédész állítólag így kiáltott fel, mikor felfedezte a hidrosztatika alaptörvényét.
valamelly igazságnak
Most talán gyönyörködteti mélységes elméjét a’
Leg nehezebb Algebrának betűivel Viéta.
Vagy ha most nem tettzik neki társalkodni azokkal
A’ Léleknek természetét magyarázgatja
*
A’ Léleknek természetét magyarázgatja: utalás Horváth Ádám
Psychologia című művére, amelyről a válasz-episztolával
* együtt küldött, latin nyelvű, Nagy Sámuelhez szóló levélben
* is szó van.
Lockal.
Meg tekínti meg vi’sgálja ’s itéli messze látó
Elméje, mit tartott erről Leibnitz
*Pálóczi Horváth maga is említi Psychologiájában.
mit tartott Plátó
*Pálóczi Horváth Ádám több művében is hivatkozik rá (vö. CsÖM. II. 319. l.).
–
Mu’sám! ekkor meg ne szollítsd állj meg a háta megett
Figyelmesen de tsendesen vígyázz rá mit feszeget
Meg lehet hogy nem múlatván sem Eylerrel sem Kanttal
Csalja unalmas óráit azzal a kedves lanttal
Mellynek hangja esméretes már mind a két Hazába
Vissza verődvén a Tihan mohos kősziklájába
Most vagy Homerusból nézi miként pusztít a Görög
Akhillesnek a Fíáért Priamus hogy könyörög
Vagy Márónál
*Vergilius Aeneisére történik utalás ebben a két sorban.
az el hagyott Dídó sorsát fájlalja
Vagy Turnussal a halálos seregeket nyargalja
Söt talán most éppen maga írogat olly verseket
Az időnek atzél Foga meg nem rág a mellyeket
Thaliának kebelében űlvén
*
Thaliának kebelében űlvén: utalás Pálóczi Horváth drámaírói tevékenységére.
magát múlatja
A Füredi hegy tetőkben az Ekhót hangoztatja
Tsendesedvén a Szelek is ílly gyönyörű szózaton
Egyengeti fel tornyozott habjait a Balaton
Te pedig szemes légy ílly nagy érdemű Hazafinál
Elébb meg nézd de okosan mit dolgozik mit tsinál
Ha látod hogy Sofoklesnek olvasásához űle
Vagy Lukretzius s más ollyak vagynak nyitva körűle
Ekkor meg ne háboríttsad Musám s intsen meg Téged
Jó előre a te kevés érdemed s tehettséged
Gondold meg tsak mi vagy még Te ama Laurust kötözött
Nagy Poéták a nagy Horváth nagy barátai között
Esmeretlen hevertél még a Sexta domb
*
Sexta domb: Debrecenben, a mai Poroszlai út környéki halom, utóbb, 1811-ben erről kapta nevét a Sesta-kert (vö. Zoltai, 1938, 50. l.).
alljába
A Nagy erdőn az alatson Mogyorok árnyékába
Még a Hír a Totzó
*
Totzó: Debrecen melletti patak, ma egy városrész névadója.
partján tul nem vitte nevedet
Hol tsikorgó nád sípodon kinzottad énekedet
Te kinek még homlokodon nints egyéb bodza fánál
Okosan járj a borostyánt érdemlett Poëtánál
Csak úgy merjed őt’ el fogni édes andalgásától
Ha kezébe vagy Mikolát
*
Mikola: Szilágyi Ferenc Mikola István rév-komáromi iskolarektorral azonosítja, akinek 1792-ben, Komáromban jelent meg Fordúló Föld vagy ollyan egynehány versek, mellyekben T. T. N. N. Pétzeli Jó’sef úrnak… Főldből lett földnek, a földbe való vissza fordúlása rövideden elő-adódik című könyve.
vagy Codrust
*
Codrus: Kiadásunk verseskötetében ’rossz költő, Vergilius irígye’ meghatározás olvasható (vö. CsÖM. II. 320. l.). Valószínűbb azonban, hogy itt is egy műre történik utalás, amit minden bizonnyal Johann Friedrich Cronegk Kodrus című szomorújátékának egyik hasonló című korabeli fordításával azonosíthatunk. Bálintitt János fordítása 1784-ben Bécsben, Szrogh Sámuelé 1792-ben Pesten jelent meg; inkább ez utóbbiról lehet szó, hiszen a jelen levél és Mikola említett fordítása is 1792-es.
lenni látol
Menj közelebb akkor hozzá s add meg a tiszteletet
Mellyet a két Haza az ő kettős érdemére tett
Ő az a ki Magyar hangra tanítja az erdőket
Hangoztatja Scytha nyelven pergő versekkel őket
Melly verseket ti is méltán oh méltán irígyletek
Ti a boldog Culturával ditsekedő Nemzetek.
Ő a Feledékenységnek gyászból kötött fedele
Alól a Honor várába két nagy nevet emele
Midőn általa Hunyadi halhatatlanná leve
*
Hunyadi: Pálóczi Horváth Ádám Hunniás című eposzára utal.
Magának is el nem kopó örök oszlopot teve
Mellyet meg nem emészthetvén sokszáz idő haladék
Háláadó tsokkal venni fog a késő maradék
Míg az áldott Hunyadi név fenn marad a Hazában
Horváth ditsö neve is zeng minden Magyar szájában
Ő az a ki tsak eggy rövid Nyári éjtszakájába
*Utalás Pálóczi Horváth Ádám Leg-rövidebb nyári éjtszaka című tankölteményére.
Minap Magyar hangot adott Uránia szájába
*Pálóczi Horváth fent említett munkája csillagászati témájú.
Kinek bátor le kötözték lántzok minden tagjait
Még is fel járta a Minden végetlen abro[n]tsait.
*
abrotsait Értelemszerűen em.
Tekintvén a’ tsillagokról a mesés régiségre
Annak elmés költeménnyit hinti a himzett Égre
Onnan ide le repűlvén a honnan oda hágott
Philosophus szemmel nézi azt a lelkes Világot
Hol sok homályos helyeken s követses tekervényen
Kell útazni a Lokkoktól egyengetett ösvényen
Ott is Magyar öltözetben e nem esmértt határt a
Többi böltsek nyoma után ő egészen fel járta
s A’ miket eggy ollyan elmés böltselkedő szem lát ott
Azokról eggy Magyar Nyelven szolló könyvet botsátott
Vidúlj Haza! s öröm könnyel fogadd vigan azokat
A kik arra érdemessé ekképp tészik magokat
Nem régen kezdik Fiaid nyelved betsűlni. Már is
Sokan vagynak kit tisztelne maga Berlin vagy Páris
Őltöztetik a Frantzia Német s Anglus könyveket
A’ mi nagyobb magoktól is készítnek olly remeket
Mellyből a Magyar Ész disze millyen legyen ki tettzik
Kivált ha darabosságát jobban jobban le mettzik
A többek köztt kedves Hazám tiszteld azt a Horváthot
Kit az Ég eggyik nyelvünket szépítőnek botsátott
*Itt megszakad a szöveg.