Mikla, december 3d. 1835.
Hogy tudományos utazásodat szerencsével végzéd, annak igen örvendek, de örvendek annak is, hogy a mult nagy gyülésben collegámmá lettél; nem csak azért, mert igy szabadságban többet adhatsz literaturánknak és barátidnak, de azért is, mivel igy minden bizonnyal többet adhatsz magadnak is ….. Reménylem érzeni fogod azt is, hogy a szabadságnál szebb dicsőség nincs ……
A jövő nyár elején látni foglak. Mig pénzemben tart Budán fogok fördeni, mert ez idén nagyon megrezzentett hypochondriám vagy valami májfájásom s nem merem többé a fördést elmulasztani. De, egyébiránt is ottan tudok legnyugottabban dolgozni s reménylem ott el is tudom munkáimat az uj kiadásra késziteni.
Addig is pedig kegyeidben zárt, baráti szeretettel ölellek s maradok tisztelő barátod.