Mikla, Nov. 16. 1830.
Nagy Érdemü Kapitány Ur!
Egy kis poétai fatalitásom miat kénytelen vagyok alkalmatlan lenni azon szép Léleknél, kinél én igen igen gyakran szeretnék alkalmatlankodni.
Gr. Mailáth Jánoshoz szólló ódámban, a pályárul mondottakat, Gr. Szechenyi István bölts reflexióji szerínt, meg akarván igazítani, batorkodom Nagyérdemü Kapitány Urat igen alázatosan megkérni, hogy hanetalán[!] azon óda Uraságodhoz került, azt ki ne adja; sőt legyen erántam olly szeretettel, hogy ezen kérelmem Vörösmarty Mihály Urnak is tudtára adni méltóztasson.
Melly alázatos kérelmem megujítása mellett, a szeretetnek
*a <leg> szeretetnek
és tiszteletnek minden érzelmeivel maradok
Nagyérdemü Kapitány Ur[nak]
alázatos szolgája
Bersenyi Dániel mp