Kedves Drága Uram Atyám,
’s Asszony Anyám!
Mi mind eddig Gesztiben vagyunk, ’s itt is maradunk egész 10kéig hujus, ’s tsak innét fogunk 11a a’ Gyülésekre be menni. Mivel mind ekkorig sem én, sem tudtomra Principalisom nem kapott Levelet Édes Uram Atyámtól, nem tudom mi tévő legyek, haza menjek e’ Kaposból a’ Fixumok utánn, vagy sem? Én ugy vélem, már elég volt a’ V[ice]Ispányi Forumnál a’ Praxis, ’s jó volna butsut venni, ’s vagy Pestre, vagy uj Praxisra menni. A’ Tallián Jantsi a’ mínt értém ugy is egész a’ Restauratióig itt akar maradni, igy tehát éppen nem lessz reám szükség, ’s nem kételkedem, hogy könnyen elereszt a’ M[é]l[tósá]gos Ur. Eleget persuadeal a’ Jantsi hogy maradjak én is itt, de részínt bizonytalan mikor lesz a’ Restauratio, részint pedig nem sok kedvem van olly időben itt lenni, midőn esztendei távol létem utánn szeretett Testvéreimmel, ’s Drága Szüléimmel eggyütt lehetek. Ha tehát Kedves Uram Atyám is igy gondolkodik, tessék Kaposba létünk alkalmával vagy személyessen, vagy Levélben értem tett gratiáját meg köszönni, ’s nékem is meg irni, hogyan menjek haza; igaz hogy egész Augustus holnapban Kaposban maradunk, ’s e’ szerínt az én haza menésem is akkorra esne, mikor az Ötséimért kell fel menni, azomban ezen könnyen segíthetek, ha tudniillik Forsponton menek haza, tehát az sem teszen akadályt. Mind ezek eránt betses Leveléért Kedves Uram Atyámnak alázatossan esedezem, mellynek elküldésére mig Kaposba leszünk, elég alkalom lesz. – Igen meg borzadtam, midőn hallottam, hogy Kovátsit elverte a’ jég, félvén hogy tán Mikla is kapott, de mind eddig az ellenkező örvendetes hírrel vigasztaltattam. Mindenek azt mondják, hogy igen rosz termés volt, ’s nem tsak hogy szalmára is kevés van, de igen rosszul is fizet a’ gabona. Mitsoda boldog az tehát ki illy környülállásokban tarthatja gabnáját, mert bizonyára későbben jó ára fog lenni, de mi tudom biz azt nem fogjuk tehetni. – Mind eddig sohová[!] sem voltam a’ M[éltóságos] Urral, az egész praxisom tehát néhány Levelek expeditiójának határai közé van szorítva.
Többnyire magamat tapasztalt Szülői kegyeikbe zárván maradok
Kedves Uram Atyámnak
’s Asszony Anyámnak
Geszti 6a Aug.
1823.
kéz tsókoló fijok
Berzsenyi mp
Patvar[ista]
Kedves Lidim ugyan szeretném ha irnál, mint vagy, ’s mint töltötted eden[!] szép nyári holnapot. Eregettek é a’ méheid, mint diszlenek a’ virágid, dinnyéid, tudom ez a’ sok szél ártott néki, ha lehet, és szépek lesznek, küldj néhányot Kaposba. Addig is mig ölelhetlek élj szerentsessen, ’s ne szünj szeretni, mint én téged szeretlek!
jó lenne talán ha vagy a’ tsíkóst, vagy a’ birkást küldené be értem édes Uram Atyám mert a’ Forspontra még is sok lesz a’ bagazsia ’s a’ fizetés is.
*A bekezdésnyi szöveg a 2. f. rektójának bal margójára beszúrva.
[Címzés:] Tekíntetes, Nemes, N[em]z[e]tes és V[ité]zlő Nagy-Berzsenyi Berzsenyi Dániel Urnak, T. N. Somogy Vármegye Tábla Birájának, ’s nekem Kedves Uram Atyámnak, illendő tisztelettel
Miklán