HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Mailáth János – Berzsenyi Dánielnek
Buda, 1820. december 14.
Budán 14/12. XX.

Tekéntetes Uram!

Rég ideje már hogy a’ leg jelesbb magyar poetai költeményeket Németre fordítani kezdettem, hogy szomszédaink meg ösmerkedjenek a’ mi e’ tárgybéli gazdagságunkkal. A’ munka kész. Hogy a’ magyar poezis illyetén koszorujában a’ tekéntetes Ur költeményei közül többen tündöklenek nem szükség mondanom, ha vallom hogy én a tekéntetes Urat a’ Magyar poezisnek leg ragyogob Hössének, egy szóval magyar országnak leg nagyob Poetájának tartom. Okokbúl melyeket a’ t. Ur maga magának könnyen mondhat, annélkül hogy én azokat le irjam, el mellöztem forditásomban minden költeményt mely hely, személy, vagy történetbéli szövetségben lenni látszot: így eset hogy a’ t. Ur több tündér szépségü odáji fordítatlanak maradtak. A’ Munkám folytában tapasztaltam minö szörnyü külömbözö a’ Német és magyar Nyelv’ Geniussa, kéntelenítve látám tehát magom, egynéhány helyüt változásokra lépni, nem hiszem ugyan hogy oly helyüt az originalis költö szeszszét vagy érzeményét sértettem légyen, de a’ Recensensek gaz népétül tartván, közlöttem forditásaimat részszerént az original költöivel, részszerént az itt lakó tudos barátjaimmal, és forditásaimat változtattam tanácssok[!] szerént, ha hol változást szükségesnek itéltek. A’ t. Ur költeményei forditását közlöttem Szemere Palival. Meg küldöttem volna azokat a’ t. Urnak, ha nem kivántam volna a’ t. Urtul elháritani a’ fordítás, és original egybe hasonlitásának unalmát. Kérem tehát a tens. Urat méltoztasson nekem válaszolni ha a’ tekéntetes Ur jóvá hagyja-e látatlanul azon forditásaimat melyeket Szemere jóknak*
Szemere <helyb> jóknak
ítél, vagy akarja-e a’ tekéntetes Ur, hogy azokat által küldjem? és nem fogja e sajnálni a’ tekéntetes Ur az Idöt, és fáradságat melyet egy illyes öszve hasonlitás kiván? Kérem méltoztasson válaszszát melyet ohaitva[!] várok ide utasitani, és azzal meggyözettetve lenni hogy változhatatlan, hogy örök tisztelöje vagyok.
A’ tekéntetes Urnak
alázatos szolgája
Gróf Mailáth János mk