Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

A Kronekker Januárius 31^dikén szerentséssen haza érkezett kitül a’ leg fórróbb örömmel értettem, hogy jó állapotba találta, ’s hagyta kedves Uram Atyámat; ’s kívánom hogy mast is abban találja ezen levelem. A gyürü pedig igen tetszésemre van, mellyért is nagy köszönettel tartozom édes Uram Atyámnak; de a’ mint a’ környül állások mutatják nehezen leszsz a’ Sárközyjé, mert mindedig még sem nem jött, sem nem irt ’s következes képpen vagy ujj ellenségek ébrettek fel, vagy meg lehet hogy ugy akart vélem tenni mint a’ mult esztendőn, hogy egyszer, kétszer el jönn, s harmadszor el visz; de igy vélem nem boldogul, mert kivel nékem holtig kell élni, azt én meg akarom jól ismérni, ’s még ezen boldog szabadságba játszva olly utra igazítni mellyre utóbb nehezzebben lehetne. Ha tehát ő még el jönn is akkor sem fogok hirtelenkedni részént mivel tudom mi az férjhez menés, részént pedig minél tovább hallasztódik akkor annál szebben, ’s jobban reá tudunk készülni. Azért tehát kedves Uram Atyám se igen iparkodjék mindennek el addásával, hogy a’ mikor majd kell légyen pénzünk. Az arany kolét pedig mindenkor igen kedvessen veszem, ’s várom A Bárányal mast nem rég is együtt voltam, ’s akkor Vatra készült, mert levelet kapot hogy a’ nagy Annya igen roszul van. Ha tehát onnét Uram Atyámhoz is el menne, idegenséget ne mutasson hozzá édes Uram Atyám, vagy ha a’ tudvalévő dologról szól tessék hozzám igazétni; azt pedig mihellyt lehet meg irni hogy mi móddal hagyta itt Uram Atyám az őszszel, mert igen nagy bizodalommal van hozzám. Éljen szerentséssen tisztelt Uram Atyám ’s légyen nyugott szívvel addig is, mig ismét nem sokkára levellemmel meg tisztelhettem. Ezek uttán pedig magamat Atyai kegyességébe ajánlom vagyok és maradok

Kedves Drága Uram Atyámnak