Kedves Feleségem!
Sajnálom, hogy olly sok panaszod van ellenem, holott ha hibáztam egyedül azért hibáztam, hogy semmit tudtomra nem adsz ’s vaktában kellett tennem a’ rendelést, de azt ha nem mondtam is magadtul is el gondolhattad, hogy én tsak annyi gabnát akarok fel hordatni a’ mennyit lehet; az az, a’ mi nélkül el lehetsz, ’s ha a’ disznók annak idejében meg hiztak volna ugy egy szem Somogyi gabonára sem szorultam volna, de mivel a’ Hetyei gabna igen rosz fizető volt s az utak meg romlásátul is féltem kénytelen voltam azt tenni, a’ mit tettem. Azonban mivel a’ Lidi férjhez menése halad és az aranyokat fel küldötted tehát már most a’ megszorulástul nem félek ’s el várhatom a’ disznóknak tökélletes meg hízását. Ugyan azért már most nem bánom ha a’ lovak oda le maradnak is, tsak meg mond a’ Kronekkernek hogy jól gondjokat viseltesse, mert mihelyt az ut meg szárad a’ borokat kell nekik hordani. A’ Lidiának semmit irni nem tudok tsak arra emlékeztetem, hogy ugy vigyázzon, hogy a’ két szék között a’ pad alá ne essen ’s a’ mint már mondtam ujra tsak azt mondom, hogy a’ Sárközyvel semmit ne tréfáljon, hanem mihelyt kívánja menjen. Éljetek szerentsésen.
B. Dániel
[Címzés:] Tekintetes Bersenyi Dánielné Asszonynak tisztelettel
Miklán.