Kedves Feleségem!
Én szerentsésen helyre vergődtem, de a’ pénzem is szerentsésen keleget ugy hogy alig van három száz forintom pedig magamnak semmit sem vettem. Ugyan azért kérlek ugy gazdálkodjál, hogy szükséget ne lássak, mert ha szükséget látok kéntelen leszek a’ jószágot árendába adni. A’ Kronekker kezén legyen minden gabna ’s a’ mire neked szükséged lesz arrul irásban adj neki quientantiát, hogy nékem (ő) rendesen számot adhasson, mert tudod azt hogy rend nélkül semmire megyünk. A’ majorságnak otsónál és kolompérnál egyebet ne adj mert ha te pazalsz úgy tsufot fogunk látni. A’ disznókat ugy hizlald hogy Januáriusban el adhassuk. Mihelyt az ut engedi a’ buzát tisztán meg rostálva Hetyére küld, hogy azt a’ Hetyei kocsis ide hozhassa, mert itt el kél 12 forintra ’s akkor küldj sirt szalonnát füstölt hust ’s mindent a’ valamit tsak lehet, mert ötöd magammal pénzbűl el nem élhetek; Egészségem minden nap változó ’s következésképpen a’ magánosságtul és gondtul most is örizkednem kell. A’ Kronekkert gyakorta emlékeztesd hogy minden etetésen jelen legyen, s az[!] jobbágyokat fa hordásra ne hajtsa. Irj minden holnapban ’s ird meg mit tsináltok ’s mint vagytok ’s nagy eladást hirem nélkül ne tegyetek. Élj szerentsésen.
Soprony 16? November 1819.
A’ levelet igy utasitsd Kanisa, Kőszeg, Soprony, a’ kis Potsi
*Posta [Az emendálás alapja Noszlopy Tivadar adata: Noszlopy 1910, 28. Ezt megerősíti: Csatkai 1947.]
utcában Nro. 572.