HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Asbóth János – Berzsenyi Dánielnek
Keszthely, 1817. szeptember 4.
T[ekintetes] Bersenyi Daniel Ass[ess]or Urnak
Költ 7ber 4dikén 1817

Azon hit léven hogy Te[kin]t[ete]s. Csaszárunk, és Királyunk Fels[éges] Csázárnéval[!] együtt, mostani nagy és vizsgálló utazásakban, a Balatonnak tsendes, ’s el rejtett partjait is meg fogná látogatni, és Keszthelyre jönni, mi minden esetre arra, a mennyire szegénysegünkből ki tellik, ugyan elkészülünk, de hogy ezen hit és jobbágyi készületeknek, és fogadásaknak, diszes kellem adattasson, tisztelt Barátom Uramban Balatoni Vidékünknek emelt lelkű, és nagy érdemű költését[!] ő Ex[cellen]t[iá]ja M[éltóságos] Gr[óf] nevében bizodalmassan kérni bátorkodom, méltóztasson igyekezeteinket, egy Ő Főlségére keszittendő Oda által elősegiteni, és fel szentelni, mellyre mind a Felséges Személyek, mind utazásoknak nagy és szent tzélja, mint[!] pedig Balaton melléki gunyhoink kőzt való meg jelenések, őnként fognak buzditásokkal szolgáltatni.
Mihelyest Ő Felségek el jővetelérűl bizonyossabban fogunk hallani, arrol Tisztelt Barátom Uramat tudósétani el nem mulasztom. Azomban B[arátom] Uramnak Versei mellyekért kőnyőrgűnk mindenesetre, a’ Keszthelyi Helikon Koszorusát egy ujjabb hervadhatatlan Virágszállal fel fogják ékesiteni. A[sbóth] J[ános] P[ræfectus]