HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Berzsenyi Dániel – Helmeczi Mihálynak
1815. május 30. és július 5. között

Helmeczi Mihálynak
szíves tiszteletét
Bersenyi Dániel

Kedves Barátom! Imhol vagynak azon változtatások, mellyeket gyüjteménykémnek ujabb ki adásában szükségképpen felvétetni kívánok. Tartsd meg, kérlek, ezeket ’s ne változtass, mert azzal valamint én ellenem, ugy magad ellen is véttesz. A’ vers olly kényes, hogy csak igen ritkán szenvedi meg az idegen foltot. Lásd melly keveset hagyhatok meg változtatásitok közül:
Pag. 14. Tarlott, nem Torlott. mert ezek igen különböző értelmü szavak.
18. Te szelíd Camoena, nem te szeretett Camoena, mert már van: szeretett szabadság, melly ódába nem szabad.
20. Isteni nem Istenibb.
P. 22. És tí esti szelek. Tedd: ’s rósás esti szelek
24. Az első verset változtasd igy:

Miért rettegsz kebelemben
Miért, kedves Leányka?
Mit félsz te mint a’ kegyetlen
Vadtól a’ kis bárányka?

Tudom hogy a’ kis bárányka Kazinczynknak nem tetszik, de én ugy érzem hogy az illy tónusu versbe éppen illyen szavak kellenek. A’ harmadik vers után voltak még két versek, mellyek nem tudom mi okból, ki hagyattak. Tedd vissza, kérlek, s ha tán nem láttad azokat íme le írom:

Halld, melly édesen csatináz
A’ völgy’ zengő csermelye,
A’ víg madár mint leng ’s trilláz
’S mint nyög a’ filemile!

Majd ha a’ bús tél közelget
Ezek mind el némulnak,
Elrepül a’ szép kikelet
’S*
kikelet <’s örömein> / ’S
örömeink el mulnak.

Ez a’ lelke az elötte való három versnek és amazok csupán csak ezért voltak írva.
28. Nem Nini, hanem Chloe. Ez a’ Nini igen gyermekes, az ódának tónusa pedig éppen nem gyermekes. Az illy név a’ szilaj Leánykámhoz illene. De egyéb eránt is ez a’ vers valósággal egy Ninihez volt írva, ’s jó hogy bajba nem keveredtünk!
Ugy nyögdélsz. MintUgy, ez csupa prosa, mellyet a’ hol lehet kerülni kell. Maradjon el tehát a’ szükségtelen Ugy és legyen Nyögdécselsz.
30. Vágyaidnak. legyen Vágyásidnak. Az illy verset, mellynek egyéb érdeme nincs, mint a’ kellemes ’s természetes hangzás nem kell fülbánto uj szóval kedvetlenné tenni. A’ magasb ’s czifrább hangzásuban hamarább el csuszhatnék az illy szükségtelen uj szó. Az illy eggyügyü értelmű és folyamu vers leginkabb*
vers <egy> leginkabb
csak a’ fülhez szóll; kéméllni kell tehát ennek minden módon a’ fület.
51. Körűl nem Közzűl.
52. Ægiszes Tündér. Jobb igy. Ægis’ Asszonya
A’ földre szállni. nem a’ foldre le szállni.
62. A’ második vers jobb lesz igy:

A’ köz embernek neve vesz magával.
Kincs, kevély márvány palotak homályba
Dűlnek, el*
Dűlnek, <.> el
mulnak ’s heverő Uroknak
Hire enyészik.

A’ harmadik versnek harmadik sora pedig igy legyen:

Érdemét a’ jók, nemesek ’s jövendő
Századok áldják.

68. Huraimra nem Kobozomra.
69. Nem Nyughelyére, hanem nyugovó helyére azon okokból*
okokből [th. emend.]
mellyeket a’ 30dik szám alatt el*
alatt <el szám alatt> el
számláltam.
75. Nem Hű szívünk hanem Hív szívunk. Én ezen Hű-től superstitiose irtózom ’s félek hogy majd a’ szép Híven helyett igy szólltok: Hűm, a’ szívem helyett igy: szűm és*
szűm <és a’ helyett: Hőm> és
a’ Hevem helyett: Hőm. Tudom én azt hogy a’ paraszt mondja: Hű, Szű, Hő, de az illy marha szókat követni nem kell. ’S tudom én hogy a’ monotoniat kerülni kell, de még százszor inkább kell távoztatnunk az illy fertelmes szavakat. A’ szép hív, minden kapcsolatban szép, a’ rut minden helyhezetben rut. Sokszor kénytelenek vagyunk, hol eggyik, hol a’ másik regula ellen vétteni. Az illy esetben az Izlésnek kell választani és tudni, mellyik regulát szeghetjük meg a’ Szépnek leg kissebb sérelmével. A’ Theorea szab regulákat, az Izlés pedig kifogásokat formál. – Az Izlés a’ Mester, a’ Theorea csak ennek tanítványa.
90. A’ mig hősi bibor süveg. jobb igy:
Mig hérói bibor süveg. Mert a’ ki tudja az odai nyelvet, tudja hogy egy szükségtelen*
egy szük szükségtelen [th. emend.]
A’ mindent elront ’s tudja hogy az odában inkább szabad a’ grammatica ellen százszor mint az energia ellen egyszer vétteni.
91. Tedd kérlek: Leomlom, ’s Áldozok.
95. Villáma, nem Villámja
99. Nem Hősek’ hanem Bajnok’. Az illy harsogó ódába a’ keményebb hangú szavakat kell választani.
– Nem pályabért vett, hanem nyert. Ez a’ Vett két értelmű, erőtlen ’s helytelen és ez sokkal nagyobb hiba mint a’ monotonia.
Czombaim nem Czombjaim, hiszen a j csak a’ harmadik személybe kell.
És túlhatsz. Jó magába, de itt igen rosz, mert mingyárt előtte van és nemest, ’s következésképpen ezen helyhezetben felette nagy hiba. Tedd tehát a’ mint volt: ’s általhatsz.
102. Itt az egész utolsó verset vesd ki és az utolsó előtt valót igy igazítsd:

Látja és keblét szomorún bezárja.
Nem szeret semmit, de nem is gyülölhet
Szíve óhajt még, de üres vadonba
Hal ki nyögése.

’S itt legyen a’ darabnak vége.
104. Omlom nem Omlok.
113. A’ két első görönczös verseket így igazítsd:

Lolli deli kellemiddel
A’ ró’sára homályt vetsz,
’S szívégető szemeiddel
Belém ezer tőrt nevetsz.

Szebb vagy te mint a’ szép Hebe
A’ Dörgő láng ölében,
Szebb mint a’ szép Erycene
A’ kellem’ bájövében.

119. Tedd: A’ gonosznak és gyáva sziveknek – Az a’ két szükségtelen a’ ront.
120. Epesztgeted. jobb lesz: Fojtogatod.
– Könnyürömmel nem jó! tedd: Könny özönnel.
122. A’ második verset igy igazítsd:

Hol meredek tar kősziklák
Az egekkel mérköznek
’S a’ százados roppant tölfák
A’ felhőkbe verödnek.

124. Mind rakásra s. t. Tedd: Rakásra omladoztak. Az a’ szükségtelen Mind egészen prósává teszi a’ sort.
127. Bánatos arczád helyett tedd: Epedő arczád. igy a sok A-t el kerüljük es az epedő nem olly minden napi mint a’ bánotos.
Nedves fatyolodat. Jobb így: Ázott fátyolodat
’S a’ virágzó zöld pálmák’ árnyain. Ebben két hiba van: a’ szükségtelen a’ és a’ még szükségtelenebb uj szó, melly az illy szomorgó eggyügyü tonushoz éppen nem illik. Az árny szép és jó szó, de csak a’ maga helyén. Legyen tehát: ’S virágzó zöld palmák árnyékain.
129. Törlöngetik. Ismét szükségtelen ’s nem ide való ujítás!
– ’S édes örömlángokra s. t. jobb: ’s Dicső öröm lángokra s. t. Ez jobban illik az égi örömhez mint az édes, ’s hogy kétszer fordúl elő a’ dicső, itt nem hiba, hanem energia.
132. Igy változtasd az elsö verset:

Hát a’ Szerelem’ szent lángja
Csak illy mulandó?
’S Nelli is mint minden Lyányka
Csak változandó?

140. Mint egy Charis olly kellemes Hogy az a’ prosai olly elmaradjon, tegyük: Mint eggy Gratia kellemes.
142. Az a’ szokatlan Daulia nem illy minden napi dalba való. Tegyük tehát Philomela
143. Néztem az Est sugarát, jobb lesz igy: Néztem az Est csillagát
146. Ingerményid bimbaji: jobb: Kellemeid bimbaji
148. Te kedves ép szivednek. Jobb igy: Kedves gyermek szívednek, mert két adjectivum jön öszve, melly, ha az olvasónak nem is, de a’ halgatónak, ki a commát nem látja, két értelmüvé lesz.
154. Táron áll kebelem. Itt sincs helyén az uj szó. Jobb hát igy: Döfj, ím itt kebelem!
161. Ismét az a’ marha szó Hű!
162. Nem bája hevét, hanem búja hevét, mert amannak nincs értelme
169. Ezeknél többet nem kérnék. Nem igaz, mert kérnék ha kérhetnék, de nem érnék, mert nihil novi in mundo. Azt akarám mondani: Mindent láttam ’s akár meddig élnék egyebet nem látnék mint a’ miket láttam. Tedd tehát: Nem érnék
A’ Pesti Kispapok M[agyar] Társaságahoz szólló Epistolában változtasd meg ezt:
Ez alkot intéz minden népeket
Tedd igy: Ez alkot minden szépet és dicsőt.
Ezen következő öt sorokat pedig hagyd ki egészen:
Ha a’ világnak ősz törtenetit
És e jelen kor s. t.
Csudalva latjuk s. t.
A’ szent Igazság s. t.
Segéthetünk-e embertársainkon.
Előbeszédet is irok, de holnap Vasba kell indulnom, a’ honnét nehezen jöhetek meg egy hét előtt. Élj szerencsésen szeretett Barátom, ’s tisztelj meg ezután is becses hajlandóságoddal.
Irj te is elő beszédet, de kérlek*
de <..... magadat> kérlek
abban engem eggy szóval se dicsérj, mert azzal mind magadat mind engemet nevetségessé teszel. Nincs*
teszel. <nem> Nincs
itt annak helye. Ezt az izetlen gyermekséget Himfiben láttam leg elöszer ’s már akkor mint gyermek undorodtam tőle.