Mikla, Januar 5d. 1813.
Kedves barátom!
Régóta várom leveledet s gyanakszom, hogy utóbbi levelemet nem vetted, vagy pedig válaszod nem jutott hozzám. Mint vagy? hát az Erdélyi Muzéum életre kaphat-e már? Tudósíts kérlek mindenröl s küldj muzád szüleményéböl valamit. Ime az enyímtöl, a háladatosságnak két kis ódáját közlöm veled.
Egyike volt. A balatoni nympha, gr. Teleki Lászlóhoz 1812. Másika. Báró Prónay Sándorhoz 1812.
Ezen nagy tekintetű hazafiak engem érdemem felett (így) megtiszteltek. Gr. Teleki a nélkül hogy instáltam volna Assessorrá tett, Báró Prónay pedig maga eleibe hivatott, az egész vármegye színe előtt mint poetát megköszöntött és a leghizelkedőbb complimentekkel elborított. Megérdemlik tehát mind ketten, hogy a magyar múza őket is megtisztelje. Élj szerencsésen s ne szünj meg engem szeretni.