HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Berzsenyi Dániel – Vitkovics Mihálynak
Nikla, 1812. február 15.

Nagy érdemű férjfiú,
Tisztelt Barátom!

Kazinczy jelenté hogy gyüjteménykémet pártúl vetted ’s arról cselekedettel is gondoskodtál. Kéretlen nyújtád kezedet, kettős köszönettel tartozom! ’S ámbár hallgatásodból látom hogy jó szándékod füstbe ment, még is igen nagyra becsűlöm szívességedet ’s fogadom, hogy az én előttem soha sem fog füstbe menni.
A’ Martiusi Parancsolat, jégeső, házépítés ’s más sok csapásai ezen esztendőmnek meg akadályozták Pesti útamat. A’ tavaszszal okvetetlen megyek mihelytt boraimat eladhatom. Nagyon le köteleznél ha addig valamelly typographussal értekeznél gyüjteménykém’ kiadása eránt, ’s nékem tudtomra adnád mennyi pénzre leszen szükségem. A’ nyomtatáshoz meg kívántató kölcségekről semmi tapasztalásom, semmi ideám nem lévén, igen félek vaktában megindúlni. Kérlek tehát méltóztassál e’ részben engem meg*
engem <lehet> meg
világosítani, hogy tudjam magamat mihez tartani és a’ pénzt jókor el készíteni.
Mint vagynak érdemes Barátink Szemere, Horváth, Kölcsey? Tiszteld őket, nevemben. Idvezlem Horvátot új pállyáján! Én gyakran emlékezem rólatok ’s gyakran ohajtozom tisztes körötökbe. Vajha Tí se felejtenétek el engem egészen! Hiszen az illy idealis barátság sem csupa chimæra, ’s tán eppen azért nem chimæra mivel idealis.
Ajánlom magamat becses hajlandósagodba, ’s a’ leg szívesebb szeretettel ’s tisztelettel maradok
Nagy érdemű férjfiú,
Tisztelt Barátom
Nikla 15a Febr.
1812
igaz becsűlőd
Berzsenyi Dániel mk