Széplelkü férjfiú, barátom!
Leveled’, mellyet Januarius elsőjén írál, csak e’ napokban vevém; az pedig, az Octoberben költ, mellyről mostani leveledben említést és kérdést teszesz, nem juta kezemhez mind e mai napiglan. Innen magyarázd ki Magadnak hosszas hallgatásomat.
Haza térvén Novemberben gyüjteményedet Vitkovics barátunknál lelém. V[itkovics] mondja, hogy az minden levél nélkül hozatott hozzája. E’ szerínt nem vala ugyan mire válaszolnom, de illő lett volna tudósítani arról hogy az kezünknél vagyon, valóban illő. Jelentettem Kazinczynak, s azt véltem hogy ő Neked értésedre fogja adni. Adta is, a’ mint egyik leveléből tudom.
Verseid tehát már Censorkézben vagynak. Mihelytt rájok üttetik az imprimatur azonnal Kiadót, Nyomtatót keresünk nékiek; ’s első gondunk leszen Tégedet mindenek felől környülállásosan tudósítani. Én újra meg’ újra ígérem teljesítését annak a’ mit fogadtam ’s ajánlottam. Értem a’ typogr[aphiai] correcturát ’s némelly darabjaidnak tisztázását. Emlékezel arról is hogy verseidre észrevéteket küldjek. Ezt nem ígérem ’s nem ígérhetem.
Mi az a’ második gáncs gáncsaim között, mellyet nem értesz. Méltoztassál vélem tudatni. Én sem értém ezen soraidat: „TE ÉNEKES JÁTÉKOT DOLGOZOL. KI FOGJA AZT ELÉNEKELNI? MELLY MERÉSZSÉG EGGY MAGYARNAK A’ LEHETŐSÉG’ ORSZÁGÁT VIVNI, MELLYET A’ PLATÓK A’ SCHILLEREK IS CSAK VIVTAK. MÁS ÉRTENI, MÁS ÉRZENI, ’S HÁT MÉG EREZTETNI!”
Hogyan értsem ezeket?
A’ te nyelvedben tótos az áldozom. Tótos? Erre sokat nevettem, de – élesen. Nyugtalan vagyok látni Gramm[aticai] Hadizenetedet. Sok jókat remélhet a’ mi nyelvünk abból, hogy Grammatologusai többnyire Poetákból szoktak válni. Igy Rájnis, Földi, Révai, Kazinczy, Verseghy, Barothi Sz[abó]; ’s így íme most – Berzsenyi is! Szerencsés ragyogást a’ bakszakállú pályafutók köztt!
A’ Lehelkürtje hallgat. E’ helyett eggy más folyó írás vagyon indúlóban: AURORA, PHILOLÓGIAI ÉV-ÍRÁS. Minden évre eggy Kötet. Tárgya minden a’ mi a’ Literatura isméretét, csinosodását fejti, segélli, leírja, mint: philológiai értekezések, versek, költemények Recensiók. Úgy tartom, lehet reménylenem, hogy Te is Társ leszesz, ’s szándékunkban elő segélleni fogsz. Kazinczy, Virág, Prof Fehér, Prof. Kézy, Aranka és Döbrentei Erdélyből már munkákat küldének hozzám a’ Redactorhoz. –
A’ kivánt könyveket lefogom tartóztatni számodra, akár Eggenberger akár Kiliánnál. Horvát és Vitkovics barátink tisztelnek. Mikor teszesz bennünket ismét olly szerencsésekké, hogy Tégedet ölelhessünk. Ha Pestre jőni szándékozol, méltóztassál utadat előre tudatni velem, hogy Pesten lehessek. Vígasztalhatatlan volnék, ha el fognálak szalasztani.
Büntetni fogsz a’ gyakori levelírással? – Ah, az a’ büntetés, melly kedves lészen az nekem! Cselekedjed, instállak. Igérem, hogy én is szorgalmatosabb lészek.
Élj boldogúl! Ölelünk!
Pest, Martiusban, 1811.
Szemeréd.