Lyánkám! tán azért haragszol,
Hogy kezed czirógatom?
Vagy talán még gúnyolódol,
Hogy szerelmed óhajtom?
Am légyen! – de meg emlékezz – !
A’ zajos élet rövid!
A’ mi ma van holnap nem lesz!
’S le húllnak szép kellemid!
Élj hát most a’ jelen léttel!
Az ész tiszta örömével!
Jutván eged pontjára!
Estve lesz nem sokára!
GY. H. I.